Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 3. szám
tosan véghezvinni. 7. Tervezetet állítottunk össze a várhatóan eredményes myopiaellenes küzdelem bevezetésének főbb irányvonalaira. Ezen belül elméletünk bizonyítására, az emberi rövidlátás körülményéinek további tanulmányozása mellett tervszerű állatkísérleteket szeretnénk bevezetni kísérleti myopia előállítására. Irodalom Albrich—Boros : Kiin. szem. előadás. Pécs, 1943. 108. — Biró 1.: Szemészeti tanulmányok. Budapest, 1948.118. — Buday L.: Orvosi alkattan. Budapest, 1943. (Ugyanitt irodalom.) — Bethe— Bergmann : Handb. d. norm. u. pathol. Physiologie. 1929. — Csapody : Orvosképzés, 1934. 5. sz. — A. N. DobromiszhíJ: Vesztny. Ot. 1949. 3. 24. (Szovj. O. B. 1950. 6. 276.) )—Fanconi—Wallgren : Lehrbuch d. Pediatrie. Basel, 1950. —P. D. Oorizontov: Arch. Pat. 1950. 4. (Szovj. О. В. 1950. 10. 497.) —L. N. Karlik : Terap. Arch. 1950. 3. 16. (Szovj. О. В. 1950. 9. 441.) —Kettesy: Szemészet 1949. 4. 195. és Népegészségügy 1928. 12. — Kretz : Szemészet 1935. Jubil. sz. 115. — Herrneiser : eit. Bethe—Bergmann. Holm : cit. Albrich. -— Hippel: Der jetzige Stand der Lehre der Kurzsichtigkeit. Göttingen, 1923. — T. D. Liszenlco : A biológiai tudomány állásáról. Szikra. 1949. — Mócsy 31., Ajtay M. : Iskola és Egészség, 1934. okt. — Steiger : Die Entstähung der sphärischen Beír. des menschl. Aug. Karger, Berlin, 1913. -— Siegrist: Klin. Mbl. Aug. 1913. 2. 41. — Strebei : Klin. Mbl. Aug. 1931. 87. 747. és 1937. 99. 325. (Ugyanitt részletes irodalom.) — К. A. Timirjazev : Történelmi szemlélet a biológiában. Szikra. 1949. — Törő I.: Az ember fejlődése. Debrecen, 1942. — Varga В. : О. H. 1950. 27. 839. — Szóbeli közlések : Biró I., Kettesy, Kokas E., Lugossy, Páldy, Ringelhann, Waltner. Összefoglaló referátum A budapesti Orvostudományi Egyetem 11. sz. Szemklinikájának közleménye. (Igazgató : Nónay Tibor dr. egy. tanár, az orvostudományok kandidátusa.) Antibiotikumok szemészeti alkalmazása* Irta : Nagy Ferenc Antibiotikumoknak (ABI) azokat a mikroorganizmusokból előállítható chemiai anyagokat hívjuk, amelyek híg oldatban képesek megakadályozni a baktériumok és más mikroorganizmusok működését, sőt el is pusztíthatják azokat (Waksman 1951). Ez a meghatározás a legújabb időkben már nem ilyen élesen elhatároló jellegű. A Chloromycetin szintetikus úton is előállítható ; a chemotherapiai szerek és az ABI-ok között egyre nyilvánvalóbb a rokonság, hatásuk is lényegében ugyanaz. E dolgozatban csupán a mikroorganizmusokból nyert ABI-okkal foglalkozunk, a chemotherapiai szerek szemészeti alkalmazása jobban ismert és egy közleményben tárgyalnunk hosszadalmas feladat lenne. Az első penicillin-kezelést 11 éve végezték, azóta kb. 300 új ABI-ot fedeztek fel, ezek közül azonban csak öt vált híresebbé : a Penicillin (P), Streptomycin (Str). Aureomycin (Au), Chloromycetin (Chlo) és Terramycin (Te). Jelentős még a penicillin néhány változata, továbbá a Polymixin, Neomycin és a Bacitracin (Ba). A többiek főleg toxikus hatásuk miatt nem váltak be. Ma is állandóan újabbakat fedeznek fel. pl. a gombákra hatókat, a pseudomonas ellenes anyagokat stb. ABI-okkal foglalkozó közlemények száma megközelíti a 25.000-t, az Au-ről több mint 3000 cikk jelent meg. Ezek részletes referátuma csaknem lehetetlen, ezért azt az utat választottuk, amely elvezet a legjobban bevált ABI-ok helyes alkalmazásának megismeréséhez és olyan szempontokra hívja fel a figyelmet, amelyek az antibiotikus kezelés szemészeti vonatkozásait érintik. * Továbbképző előadás a Szemész Szakcsoportban 1953. II. 6-án. 134
