Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 3. szám
mellett myopia is kifejlődhetik. Strebei a szerzők egész sorát vonultatja fel, akik összefüggést találtak a Ca-P-anyagcsere és a myopia között (Sorsby, Wilcox, Ham stb.). Ö maga a myopia-kérdést dietetikus problémának fogja föl és próbát tett Ca, P- és D-, A-, C-vitamin tartalmú étrendre fogni fiatal myopiásokat. Eredményt szerintünk egyrészt azért nem érhetett el, mert a táplálkozási faktor a myopia keletkezésében csak másodlagos tényező lehet (lásd alább is), másrészt ő nem tesz különbséget myopia és myopia között. Szerintünk a myopia gyógyítási kísérlete, helyesebben a kezdődő myopia megállításának kísérlete elsősorban az »újonnan keletkezett« myopiáknál kecsegtet eredménnyel, melyeket egyénenként szorgos kutatással kell elválasztani a már örökletesektől. Mint említettük, az »iskola-myopia« elméletét segített megdönteni az állati myopia megjelenése, melyet észleltek ugyan, de megnyugtatóan meg nem magyaráztak. Ismeretes, hogy a fogságban tenyésztett vadállatok néhány generációja után találtak utódokat, melyeknél rövidlátás lépett fel. Ezt úgy magyarázhatjuk, hogy fogságban a vadállatokat jól épített erős ketrecekben, fedett helyen tartják generációkon át, ahol nem kaphatnak elég napsugárzást, ellentétben a kevésbbé vad állatokkal, melyeket szabadabb karámokban nevelnek fogságban is. Ez a körülmény is azt látszik bizonyítani, hogy a táplálkozási faktor másodlagos, hiszen a fogságban a vadállatok élelmezése alig változik a vadonéhoz képest, de sokat változik az elhelyezésük, »lakásuk«, életmódjuk és ezzel együtt a besugárzás mennyisége lényegesen csökken. Ennek jelentőségét csak fokozza az a körülmény, hogy a forróégövi vadállatokat mérsékelt égöv alatt tenyésztik tovább. Ezek, az ilyen véletlenül észlelt állati myopiák azt mutatják, hogy myopia valószínűleg előállítható tervszerű állatkísérletben is. Próbáljuk megvilágítani azt a myopiával kapcsolatos vonatkozású néhány megfigyelést is, amilyen pl. Ince megállapítása, aki szerint asthenikus alkat jellemző a myopiára. Az asthenikus alkat a hossznövekedésben való részvételre lehet alkalmasabb, ezért közöttük a myopia gyakoribb megjelenése éppen ezzel lehet párhuzamos. Maguk az alkati típusok is öröklődési szempontból »azonos jellegű öröklődési tényezők eredményének tekintendők« (Biró I.). Saját megfigyeléseink szerint a kisebbfokú myopiások inkább asthenikusok, a nagyobbfokú myophiások rendszerint nem. Különben is az alkatokról alkotott weismanni felfogás is revideálásra szorul, amiről részletes tanulmányokat szovjet szerzőktől olvashatunk (L. N. Karlik, P. D. Gorizontov). »Az alkat fogalma nem mond ellent a micsurini biológiának ... Az alkat változékony, a szervezet és a környezet kölcsönhatásainak eredményeként alakult ki és az utóbbi (a környezet) tényező határozza meg a szervezet öröklött és felvett tulajdonságainak kifejlődését . . . Éppen úgy nem tehetnek tisztán öröklött betegségek, melyek kialakulásában a külső környezetnek ne lenne szerepe.« (Oorizontov.J Kusshel a myopiások támasztó szöveteinek általános konstituciós gyengeségére gondol és igaza lehet, csak nem fejezi ki az ú. n. gyengeség okát. Holm eredményei szerintünk szintén magyarázhatók lennének : Holm, egy délafrikai bennszülött törzsön, a falénégrideken végzett vizsgálatokat és ott 2365 felnőtt között csak 5 egyénen talált 1 dioptriánál nagyobb myopiát. Ezen tiszta törzsű néger népcsoport egyedei és ősei intensiv napsugárzásban éltek és amíg nem keverednek más fajtákkal, ezt a jelleget tisztán hordozzák magukban. Ugyanez a magyarázat vonatkozik más fajtákra is, melyeknél nem találtak a kutatók rövidlátást (pl. tisztafajú indiánok, szudáni bennszülöttek stb.). És ha már »fajkülönbségekről« van szó (ebben az értelmezésben), akkor tekintetbe kell venni egyes emberfajták belterjes szaporodási körülményeit és ennek továbböröklődési vonatkozásait is. Akkor is, amikor a rövidlátás hiányáról van szó (a fentemlített példákban), de akkor is, amikor a myopia gyakoriságáról és egyes emberfajtákon belül fokozott elterjedéséről beszélünk, pl. a japánok, kínaiak között. 130
