Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 3. szám
ssnek magyarázatára és az ellene felvehető küzdelem lehetőségére. A Steiger-f. theoria tehát az emberiség érdekének szempontjából vakvágányon fut és tipikus példája az idealista felfogások impotentiájának. Fenti felfogásunkban nem állunk egyedül. A myopia-kérdés jó ismerője, Kettesv is szerzett tulajdonságnak tartja a myopiát. Olyan szerzett tulajdonságnak, amely öröklődik. Szerinte a fénytörésre vonatkozó öröklés menetét »az emberi társadalomban az urbanizáció változtatja meg«. Felteszi az ilyen úton való továbbhaladás irányának kérdését : »Me'yek azok a tényezők, melyek a helyes és túllátó falusi ember városi utódaiból rövidlátókat alakítanak ki?« (Kettesv, Szemészet, 4. 1949.) Elgondolásunk talán erre a feltett kérdésre is közelebbi feleletet ad. Eddig még nem volt myopia theoria, melybe minden régebbi tapasztalati megismerés beilleszthető lett volna. A myopia-kérdés egységes értelmezése hiányzott. Ennek okát abban látjuk, hogy az eddigi theoriák — Kettesy elméletét kivéve — sok igaz magvuk mellett főleg azért hiányosak és eredménytelenek, mert hiányzik belőlük a társadalmi szemlélet. Legtöbbjük kizárólag szemészeti problémát keres ott, ahol nemcsak az egész ember, hanem az egész társadalom megváltozásáról van szó. Kettesy már bevezeti az urbanizáció fogalmának szerepét, mely azonban sok körülményt tartalmazó komplexum. Mi ezek között egy külső körülményt tartunk alapvető fontosságúnak (a besugárzás elégtelenségét) az emberiség tovább növekedésének. a rachitisnek, a myopia-kérdésnek és a fogkaries kérdésének egységes tárgyalásánál. Itt természetesen még sok feladat vár megoldásra és a szemészet mellett több szakma összefogására van szükség. Maga a myopia-probléma úgy látszik, a szemész és gyermekgyógyász közös problémája lesz . . . Elgondolásunk továbbfejleszthetőségét ezen összefüggések egységes értelmezésében, közelebbről való megjelölésében és abban a lehetőségben látjuk, hogy a myopia-kérdés, mint az egész szervezet megváltozásának kérdése állatkísérletekkel is tanulmányozható volna. Az állatkísérletekkel próbáljuk bizonyítani: 1. A hossznövekedés emelkedésének (csövescsontok hossznövekedésének) és a rachitis megjelenésének csak fokozatbeli különbözőségét és közös okát. 2. Egyrészről a hossznövekedés és a rachitis — másrészről a kis- és nagyfokú myopiák okának párhuzamosságát. Ismeretes, hogy a csökkentett fényben nevelt növények hossza növekszik a teljes fényben nevelt testvéreikhez viszonyítva. A sötétben neveltek — míg el nem pusztulnak — hihetetlen hosszúságot képesek elérni (pl. több méter hosszúra növekedett burgonyacsíra pincében). Tehát a növényvilágban is a hossznövekedés megnyúlásához vezet a napsugárzás hiányossága, bár itt a folyamat mechanizmusa más. De bármilyen mechanizmus szerint is folyik le az esemény, a csökkent besugárzás által okozott végeredmény az élő világban úgy látszik mindenütt a hossznövekedés. Hogy a Ca-anyagcserének köze van a rövidlátáshoz, arra már régebben is sok bizonyítékot nyújtottak a kutatók. Strebet a normális emberi sclera Ca-tartalmát 3%-nak, nagyfokú myopiásokét 2%-nak, tehát harmadrésszel kevesebbnek találta. Ugyancsak Strebel közöl alaposan kivizsgált négy esetet (melyekhez hasonlót magunk is észleltünk), melyeknél emmetrop és hypermetrop szemek rövid időn belül myopiába ■csaptak át terhesség alatt és ez a myopia állandónak bizonyult, együtt jelent meg fogelváltozásokkal. De minden szemorvos találkozik olyan esetekkel, amikor már régen megállapodott mértékű myopiával rendelkező anyák azt panaszolták, hogy terhességük után rövidlátásuk nagy mértékben növekedett. Ha a Ca-P-anyagcsere megváltozását tekintjük az ilyen gyorsan kifejlődött myopia alapjának — mint ahogy Strebeis annak tartotta —, akkor ezeket a myopiákat éppen úgy késői rachitis-betegségnek tarthatjuk, mint az osteomalatiát. Itt a Ca-anyagcsere megváltozásának oka a terhesség, de hosszantartó, lázas betegségek után is láttak megjelenni myopiát. főleg gyermekbetegeken, amikor egyrészt sok Ca-t használ fel a fejlődő szervezet, másrészt hosszabb ideig nélkülözi a napfényt, szabad levegőt és ha ugyanakkor nem gondoskodtak eléggé D-vitamin és Ca-szükségletének utánpótlásáról, egyéb rachitikus tünetek ^ Szemészet — 1*29
