Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 3. szám

előttünk, pedig az iskola-myopia Cohn-féle elmélete fontosán ilyen hiányos okoskodáson nyugszik. Mégis kézenfekvő volt annak idején az iskola-myopia theoriának megjelenése, amely a kultúrember közeli finom munkáját és az olvasást okozta a myopia kifejlesztésével. Bár ennek megerősítésére sok — mint később kitűnt látszólagos bizonyíték került elő, fejtörést okozott a theoria híveinek az állati rövidlátás felfedezése, melyet állatkertben nevelt vadállatok nehány generáció utáni egyedein találtak. Ezeket már nem lehetett sem olvasással, sem más finom munkával meggyanúsítani.

Es amikor az örökléstan tudománya indult el nagyobb alapokon, akkor a Steigerféle theoria jelent meg, hogy az örökletes vonatkozásokkal magyarázza a myopiakérdést. Steiger és követői már felismerték a refractió kialakulásában a szervezet fejlődésével párhuzamos növekedési problémát. Azt állítják, hogy a szemtengely hossza és a törési állandók variációs, binominális görbét alkotnak, mint a test hosszméretei. De Steigerék görbéje, melyen elméletük nyugszik, nem binominális és nem is örökléstani, csak gyakorisági görbe. Csak »populatiós görbe, mely tisztán csak azt mutatja, hogy a lakosságban hogyan oszlik meg a retractio«. (Albrich)«. S ha egyesek a lakosságnak csak bizonyos részét vették vizsgálat alá, pl. katonákat (Kretz), a görbe egészen másképpen alakult. De a Steiger-f. elmélet leginkább azon csúszik el, hogy csak a hwá&őöröklődés törvényszerűségeit keresi a myopia elterjedésében és nem fejezi ki, hogy honnan veszi az ember ezen átörökíthető tulajdonságát.

Azon mi nem is vitatkozhatunk, hogy öröklődik-e a rövidlátás, vagy nem. Teimé■szetesen öröklődik, mint minden tulajdonságunk, amit szereztünk. (Mert mindent úgy szereztünk, azt is, hogy ma emberek vagyunk . . .) De az öröklődés Weismann— Morgan-f. szabályait nem fogadhatjuk el, mert ha elfogadnánk, meg kellene nyugodnunk abban, hogy semmit sem tehetünk az emberiség myopiája ellen, csak megfigyeljük és kikutatjuk továbböröklődésének törvényszerűségeit. A változhatatlanba pedig sohasem nyugodhatik bele a haladó tudomány. A mi feladatunk az, hogy a továbböröklődés törvényszerűségei mellé megtaláljuk azokat a körülményeket, melyek az öröklődő emberi rövidlátás megjelenését kiváltották. Itt már csak a Micsurin— Liszenko-féle biológia útján haladhatunk előre, amely szerint minden külső körülmény, mely képes a szervezet anyagcseréjét megváltoztatni, öröklődő tulajdonságot hoz létre. Mi a külső körülményt, mely az anyagcsere változást létrehozza, a besugárzás elégtelenségében véljük megtalálni és a myopiát egy mélyebben fekvő anyagcserezavar szemre vonatkoztatott szervi tünetének tartjuk, amely rokona, a csontrendszerre vonatkoztatva a rachitisnek és a fogakra vonatkoztatva a cariesnek. (Természetesen a szem, a csontrendszer, a fogak szervi elváltozását mindegyiknek saját működésével kapcsolatos speciális körülményei komplikálják.) Tehát a myopia öröklődik is és keletkezik is.

A myopia-kérdés megoldásának második fordulópontja szerintünk az volna, hogy a myopia útja tulajdonképpen kettős : 1. Állandóan keletkeznek új myopiák, melyek nemzedékeken át öröklődő tulajdonságokká válhatnak. 2. A már régebben létrejött öröklődő myopiák; mint öröklődő tulajdonság a belterjes, vagy keveredő szaporodás útján továbbterjednek a biológia törvényei szerint.

így a micsurini biológia ismeretében a Steiger-féle görbe magyarázata is megváltozik. A görbe myopiás szárának megnyúlását úgy magyarázhatnánk, hogy ott az örökletes myopiák számához az újonnan keletkezett myopiák száma adódik hozzá. A görbét tehát nem úgy kellene megpróbálni binominálissá tenni, hogy az ú. n. nagyfokú myopiák számát vonjuk le, hanem az újonnan keletkezők számát kellene levonni, ha azokat minden esetben el tudnánk választani a már örökletesektől, ami gyakorlatilag nem mindig sikerül. így megközelíthetnénk az örökléstani görbét, amely azonban akkor sem foglalná magában a myopia-kérdés magyarázatát, csak az öröklődő myopiák továbbterjedésében szolgálhatna adatul. Nem adna alapot a myopia keletkézé-