Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 3. szám

fejlődik. A szemek egy része pedig helytelenül továbbnövekedik a myopia felé. A myopia tehát a szem továbbnövekedésének eredménye.

Ha így fogjuk fel a refractió kialakulásának kérdését, akkor azt kell keresnünk, hogy mi befolyásolja leginkább a szem növekedését. Véleményünk szerint a szem nem külön okok miatt növekedik, hanem az egész ember növekedését vezérlő ok vezeti azt is. így van ez, amikor a normális növekedésről van szó és így van bizonnyal akkor is. ha a növekedés kóros. Ezek szerint a myopia az egész szervezet megváltozásának részjelensége.

A szem myopiás fénytörését végső fokon Hz egész szervezet általános állapotának megváltozása okozza sok esetben akkor is, amikor nem tengelymyopiáról, hanem törési myopiáról van szó. Szép példát mutatnak erre a törési myopiák csoportjába sorolható átmeneti rövidlátásos állapotok (transitorikus myopiák). Ezek létrejöttének mechanizmusa nem egészen tisztázott, de nem is egységes. Az azonban biztos, hogy az átmeneti myopiák lényege az, hogy az egész szervezet bizonyos állapotában (pl. toxikus állapotában, gyógyszermérgezéskor, oxygenhiányban stb.) a rövidlátás, mint az általános állapot egyik tünete jelenik meg, hosszabb-rövidebb idő alatt csökken és el is múlik. Hogy ez a tünet többféle mechanizmus útján keletkezik, az azért is valószínű, mert az okozó általános állapot is sokféle lehet. Úgy látszik, bizonyos esetekben a corpus ciliare sejtjeinek oxygenhiánya is szerepet játszik, mint azzal — az ú. n. sulfamidmyopiákra vonatkozólag — az 1948. évi centen, kongresszuson rámutattam.

Tudott tény, hogy az emberiség hossznövekedése az idők folyamán felfelé haladt, vagyis magasabbak vagyunk, mint őseink voltak. Tapasztaltuk, hogy az emberiség a myopia felé is haladt. Azt mondtuk fentebb, hogy a szemteke továbbnövekedése hozza létre a myopiát. Keressük tehát a szem továbbnövekedésének az okát ugyanott, ahol a szervezet továbbnövekedésének oka van elrejtve.

Vizsgáljuk az emberiség tobábbnövekedését. A test normális növekedésének folyamatával a születéstől a végleges magasság kialakulásáig itt ne foglakozzunk, de keressük annak a tapasztalati ténynek a magyarázatát, hogy magasabbak vagyunk őseinknél, hogy tovább növekedtünk. Miért haladhatott egyáltalán az emberiség hossznövekedése felfelé ? Csak azért, mert a magasságot megszabó csontos váz mészanyagcseréj e megváltozott bizonyos irányban. Trivialis módon úgy fejezhetnénk ki a folyamatot, hogy nem meszesedik el idejében a csontos váz és így alkalom nyílik a továbbnövekedésre. Miért változott meg a Ca-P-anyagcsere? A választ ismerős helyen kell keresnünk. A Ca-P-anyagcserét a D-vitamin irányítja, az ember D-vit. termelését pedig a napsugárzás vezérli. Ezért a napsugárzás elégtelenségében a D-vit. következményes hiányosságában, a Ca-P-anyagcsere megváltozásában látjuk az emberiség továbbnövekedésének okát, ill. az ok alapját. Még nem ismerjük a D-vitaminnak a Ca-P-anyagcserére való hatásmechanizmusát pontosan és tudjuk, hogy más vitaminok hatása, kölcsönhatása és a hormonháztartás is szerepet játszik, de a növekedési egyensúly felbomlásának első lépcsőjét a besugárzás hiányosságában véljük megtalálni. Amíg az ember életmódja miatt a besugárzás elégtelensége csak kisebb fokú, addig csak a fokozott hossznövekedés jelenne meg. Ez volna az emberiség északabbra terjedésének, az ember öltözködésmódjának, házakba, városba költözésének, egészségtelen munkakörülményeinek első velejárója. Amikor a sugárelégtelenség ezen életmód még rosszabb körülményei miatt nagyfokban érvényesül, akkor már kifejezettebb kórforma, a rachitis jelenik meg, amikor a különböző megterhelések deformitásokat is okozhatnak a kellőleg meg nem szilárdult csontos vázon.

Véleményünk szerint tehát a hossznövekedés általános megnyúlása és a rachitis megjelenése csak fokozati különbség, egy csoportba tartozik és közös okra vezethető vissza. Ennek az összefüggésnek kiderítése és bizonyítása még sok megfigyelést, vizsgálatot igényel és bevezetendő állatkísérleteknek is tárgya lesz, de bizonyítására reményt ad a gyermekgyógyászok által az újabb időkben észlelt körülmény is. hogy a rachitis megjelenése előtt a csecsemő hossznövekedési intensitása megnő, valamint az. hogy az atrofiás csecsemő nem lesz rachitikus (hossznövekedése megállt!).

126