Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)

1952 / 1. szám

vénák összeköttetéseinek száma milyen. Schleich véleménye az, hogy a vérzés a retina ereiben azért következik be, mert a gyér számú anastomosissal rendelkező retinalis erek a nyomásnak nem tudnak ellenállni. Vancea, aki elég nagy anyagot vizsgált át, úgy véli, hogy a retinalis vérzés szülési traumával nincs közelebbi vonatkozásban, hanem az elsődleges ok a vérerek fokozott áteresztő képessége, mely miatt a szülés alatt fokozódó magzati vérnyomás a vért könnyen átpréseli a szövetekbe. Olyan császármetszés útján világrajött újszülötteken is talált vérzést, ahol szülési trauma nem szerepelt . Ezen utóbbi megállapítás szerint Juler és Schleich feltevései veszítenének értékük­ből. Túrén szerint a vér a liquor-térbe kerül és fokozott nyomása miatt a vénákban pangást okoz. Az általunk észlelt esetben a kétségtelenül durva agyi kompressio, vérzés és agynyomás­­fokozcdás elegendő magyarázattal szolgál. Érde­mes azonban felhívni a figyelmet arra az elvál­tozásra, amit az opticus törzsében látunk és amit talán legjobban opticomalaciának tekinthet­nénk, mely aránylag igen rövid idő alatt követ­kezett be. Ha a szülés megindulásának idejét is tekintetbe vesszük, legfeljebb másfél napig állott fenn az az állapot, hogy a magzat fokozott nyomás alatt állt. Az opticus törzs pusztulásá­nak megfelelő helyen a szövettani metszet szerint bizonyos mértékű térszűkítő folyamat a dura endothel sajátságos sokrétegűsége, de emellett nem mutatja a készítmény azt, mintha a subduralis rés beszűkült volna. Az opticus törzsben az aránylag rövid idő alatt bekövetkezett leírt elváltozásról még azt lehetne gondolni, hogy a szülést megelőző intrauterin opticus megbetegedés. Ez ellen szól azonban az a körülmény, hogy egészen friss, oedemás-véres beszűrcdés van állományában. A szem­­fenéki vérzések és savós átivódás is friss keletűek. Az opticus körüli nyomásfokozódás valószínűleg úgy érvényesült, hogy a centrális vénák kiürülése volt akadályozott, az artériás vérellátás többé-kevésbbé zavartalan lehetett. De természetesen egy olyan agynyomásos állapot mellett, ahol, mint leírtuk, bevérzés az agykamrába és tentorium­­szakadás is bekövetkezhetett, a mechanikai hatásokra vonatkozóan nem könnyű helyi vonatkozásban véleményt nyilvánítani. A leírt eset figyelmet érdemel azért is, hogy a szülészi gyakorlatban szereplő fájásfokozó szerek adagolásánál kellő óvatosságra intsen, mivel a méhizomzat fájás­keltőkkel szembeni érzékenysége előre nem számítható ki. Összefoglalás A szerző egynapos agykárosodott újszülött szemleletét ismerteti. A szülés meg­indulásakor fájásfokozó hatására a méhizomzat szokatlan erős kontractiója miatt agyvérzés keletkezett, az újszülött pneumonia következtében elpusztult. A legfeltűnőbb szemészeti elváltozás az opticusban volt látható, mely egy helyen az opticomalaciához hasonló módon elpusztult. Irodalom Berkeley : KI. МЫ. Bd. 82. — Spencer : Zbl. f. O. Bd. 47. — Vancea : KI. МЫ. Bd. 107. — Vannas : KI. МЫ. Bd. 92. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom