Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 2. szám

seggel bizonyos határozott célja van a kagylókkal (pl. végigküzdeni egy mérkőzést), egészen más a helyzet, ily esetben nem lesz baj a viseléssel. Végül még egy szempontra kell tekintettel lennünk, ha valakinél kagylórende­lésről van szó, s ez az, hogy vájjon az illető foglalkozása feltétlen megkívánja-e azt a visustöbbletet, amihez a kontaktüveg hozzásegíti. A kagyló ugyanis meglehetősen költséges gyógyászati segédeszköz, rendelése tehát felesleges volna oly esetben, amikor a munka azzal a visussal is jól elvégezhető, amit egy rendes szemüveg nyújt is. Pl. ha egy földmíves irregularis astigmiája miatt szemüveggel 5/10-ig javítható, ennél nem olyan fontos, hogy látását tovább javítsuk kagylóval 5/5-re. míg ugyanez egv szövő­nőnél vagy tanárnál fontos. Vagy pedig egy kézbesítőnél nem olyan lényeges, hogy monocularis aphakiáját kagylóval egyenlítsük ki. míg egy műszerésznél, taxisoffőrnéi ez igenis az. Mindezeket összevéve látható, hogy a kontaktkagyló indikációjában milyen sok körülményt kell mérlegelni, s a részleges szemorvosi vizsgálaton kívül a páciens psy­­chéjét, kézügyességét, munkaviszonyait, stb. is messzefhenően figyelembe kell venni. Összefoglalás Részletes tájékoztatást nvujt a kontaktkagyló indikációjára vonatkozólag. Meg­említi a gyakrabban előforduló eseteket, ahol helytelen javallat alapján kémek kagyló­rendelést. Sorra veszi azokat a szemelváltozásokat, melyeknél a kagyló sikerrel alkal­mazható, majd a foglalkozási indikáció lehetőségeit tárgyalja. A tolerantia kérdése kapcsán kitér a ködösödésre, túlérzékenységre, s a kagyló­viselés psychikus vonatkozásaira. Végül szól arról, hogy az egyes foglalkozási ágak látásszükséglete is szempont lehet a kontaktüveg elkészítése tekintetében. .4 szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájánál: közleménye. A retina funkcionális sulfamidártalma Irta : Kahán Ágost dr. és Törölt Éva dr. Imre József sulfamid által okozott maculatáji oedema és vérzések két esetét mu­tatta be a Magyar Szemorvostársaság előtt (10) 1943-ban, mikor még a sulfamidártal­­mak ismerete nem tört utat magának az új chemotherapiás eredmények feletti lelke­sedésen keresztül. E bemutatásból, valamint e kérdés gyér kazuisztikájából kiderül, hogy szemfenéki sulfamidártalmak maculatáji oedema (9, 17), a hátsó polus érgör­csei és vérzései (2, 5. 6, 7), valamint neuritis optici (4, 4, 17) képében jelentkeznek, a látótér centrális részein súlyos, gyakran irreversibilis múködéskieséseket okozva. Azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy e sulfamid okozta múködéskiesések leg­enyhébb fokait is mérhető módon kimutassuk és így olyan mértékű sulfamidártal­­makat is felderíthessünk, melyek még nem érték el a szemtükörrel való láthatóság határát, csak functionalisak és éppen ezért reversibilisek. Mivel a priori biztosan nem tudhattuk, hogy e működészavarok a látótér mely zónájában jelentkeznek, világossághoz adaptált (photopikus) vagy sötétséghez illeszkedett (skotopikus) álla­potban kifejezettebbek-e, és a photoreceptorokat vagy az ingerületvezetést illetik-e, olyan vizs­gálómódszerhez kellett folyamodnunk, mellyel e különböző működések külön-külön vizsgál­hatók. Ezért 20 esetben sulfamidkúra előtt és annak utolsó napján az egyikünk által ismerte­tett zona-adaptométerrel (11) 300 mLamb/10 perc fényilleszkedéstől maximálisan sötéthez adap­tált állapotig adaptációs görbékben ábrázoltuk külön-külön a centralis (bp-cs), paracentralis (8°-os) és perifériás (4f5-—60°-os) zóna log. «и-Lamb.-ten mért ingerküszöbeit. A sulfamidkúra 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom