Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
seggel bizonyos határozott célja van a kagylókkal (pl. végigküzdeni egy mérkőzést), egészen más a helyzet, ily esetben nem lesz baj a viseléssel. Végül még egy szempontra kell tekintettel lennünk, ha valakinél kagylórendelésről van szó, s ez az, hogy vájjon az illető foglalkozása feltétlen megkívánja-e azt a visustöbbletet, amihez a kontaktüveg hozzásegíti. A kagyló ugyanis meglehetősen költséges gyógyászati segédeszköz, rendelése tehát felesleges volna oly esetben, amikor a munka azzal a visussal is jól elvégezhető, amit egy rendes szemüveg nyújt is. Pl. ha egy földmíves irregularis astigmiája miatt szemüveggel 5/10-ig javítható, ennél nem olyan fontos, hogy látását tovább javítsuk kagylóval 5/5-re. míg ugyanez egv szövőnőnél vagy tanárnál fontos. Vagy pedig egy kézbesítőnél nem olyan lényeges, hogy monocularis aphakiáját kagylóval egyenlítsük ki. míg egy műszerésznél, taxisoffőrnéi ez igenis az. Mindezeket összevéve látható, hogy a kontaktkagyló indikációjában milyen sok körülményt kell mérlegelni, s a részleges szemorvosi vizsgálaton kívül a páciens psychéjét, kézügyességét, munkaviszonyait, stb. is messzefhenően figyelembe kell venni. Összefoglalás Részletes tájékoztatást nvujt a kontaktkagyló indikációjára vonatkozólag. Megemlíti a gyakrabban előforduló eseteket, ahol helytelen javallat alapján kémek kagylórendelést. Sorra veszi azokat a szemelváltozásokat, melyeknél a kagyló sikerrel alkalmazható, majd a foglalkozási indikáció lehetőségeit tárgyalja. A tolerantia kérdése kapcsán kitér a ködösödésre, túlérzékenységre, s a kagylóviselés psychikus vonatkozásaira. Végül szól arról, hogy az egyes foglalkozási ágak látásszükséglete is szempont lehet a kontaktüveg elkészítése tekintetében. .4 szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájánál: közleménye. A retina funkcionális sulfamidártalma Irta : Kahán Ágost dr. és Törölt Éva dr. Imre József sulfamid által okozott maculatáji oedema és vérzések két esetét mutatta be a Magyar Szemorvostársaság előtt (10) 1943-ban, mikor még a sulfamidártalmak ismerete nem tört utat magának az új chemotherapiás eredmények feletti lelkesedésen keresztül. E bemutatásból, valamint e kérdés gyér kazuisztikájából kiderül, hogy szemfenéki sulfamidártalmak maculatáji oedema (9, 17), a hátsó polus érgörcsei és vérzései (2, 5. 6, 7), valamint neuritis optici (4, 4, 17) képében jelentkeznek, a látótér centrális részein súlyos, gyakran irreversibilis múködéskieséseket okozva. Azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy e sulfamid okozta múködéskiesések legenyhébb fokait is mérhető módon kimutassuk és így olyan mértékű sulfamidártalmakat is felderíthessünk, melyek még nem érték el a szemtükörrel való láthatóság határát, csak functionalisak és éppen ezért reversibilisek. Mivel a priori biztosan nem tudhattuk, hogy e működészavarok a látótér mely zónájában jelentkeznek, világossághoz adaptált (photopikus) vagy sötétséghez illeszkedett (skotopikus) állapotban kifejezettebbek-e, és a photoreceptorokat vagy az ingerületvezetést illetik-e, olyan vizsgálómódszerhez kellett folyamodnunk, mellyel e különböző működések külön-külön vizsgálhatók. Ezért 20 esetben sulfamidkúra előtt és annak utolsó napján az egyikünk által ismertetett zona-adaptométerrel (11) 300 mLamb/10 perc fényilleszkedéstől maximálisan sötéthez adaptált állapotig adaptációs görbékben ábrázoltuk külön-külön a centralis (bp-cs), paracentralis (8°-os) és perifériás (4f5-—60°-os) zóna log. «и-Lamb.-ten mért ingerküszöbeit. A sulfamidkúra 85
