Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
Nemritkán felmerül félszemes aphakia javításakor a kataracta secundaria problémája is. Ha ez túlvaskos, természetesen discissiót vagy extractiót kell végezni. Ha pókhálószerű vagy köteges, akkor, még ha monocularisan corrigálva elég jó visus érhető is el, mégis a kétszemes látászavart lehet, ugyanis a secundaria egyes részei sugárdiffractio folytán bizonyos mértékig torzított retinalis képet okozhatnak, ami irregularis aniseikoniát eredményez, ez ismét zavaró látást s a kagyló nem viselését vonja maga után. Pedig egyébként a hályogoperált szemek az átlagosnál jobban tűrik a kontaktkagylót, ami valószínűleg valamikép a limbusban ejtett metszés folytán keletkező érzőidegfogyatkozással hozható összefüggésbe. A kontaktüveg nemcsak az irregularis, hanem a szabályos fénytörésű szemeket is jól korrigálja. A myopiásokról már szóltam. Míg ezeken a kagyló használata igen előnyös, a hypermetropokon a látásélesség szempontjából kevésbbé. Ezeken ugyanis elmarad a convex szemüveglencse retinális kép növelő hatása, ami azt jelenti, hogy pl. egy —1— 10 dioptriás túllátónak kontaktkagylóval hozzávetőleg 10— 12%-kal kevesebb visusa lesz, mint ami volt a szemüvegével. Természetesen a kagyló egyéb optikailag előnyös tulajdonságai változatlanul fennállnak s e kis fogyatékosságát bizonyos mértékig kiegyenlítik. A nagyfokú reguláris cornea astigmiák szintén igen eredményesen javíthatók. Teljesen elmarad a cylindrikus szemüveg széli részeinek torzító hatása. A lencseastigmiát újabban szintén tudjuk korrigálni. Egy a közelmúltban kidolgozott újításom segítségével lehetővé vált a kagylóba bármilyen cylindrikus hatás becsiszolása s mivel az individuálisán készített kontaktüvegek a szemen nem fordulhatnak el, a tengelyelmozdulása veszélye sem áll fenn. Egyébként a kagylórendelés megerősítette azt a régebben ismert tényt, hogy a kisfokú lencseastigmia sokkal gyakoribb, mint azt hinnénk, amit egy ellentétes tengelyű cornealis astigmia compenzál. A kagyló ugyanis a cornealis astigmia kiiktatásával manifestté teszi a lencseastigmiát, amely ha jelentősebb, a kagylóba csiszolt torikus lencsével iktatható ki. Az anisometropiára nagyjában ugyanaz vonatkozik, mint a monocularis aphakiára. A binocularis látás lehetősége ezeknél nagy mértékben függ az aniseikoniás tolerantiától. Némelyik egyén egyik szemén —12.0 D., a másikon —2.0 D. együttes korrekcióját is jól bírja, míg másik jóval kevesebbet sem tűr. Ilyen esetekben rendkívül fontos az alapos és megismételt előzetes alkalmassági vizsgálat. A kontaktüveg alkalmazásának másik főcsoportját azok az esetek képezik, ahol valamilyen oknál fogva a keretes szemüveget viselni nem. lehet s mégis kifogástalan látásra van szükség. E csoport zömét nálunk a versenyszerű sportolók képezik. Hogy ezek számára a keretes szemüveg milyen hátrányt jelent, nem keli magyaráznom. Viszont hogy a kontaktkagyló mennyire bevált, abból következtetem, hogy a sportolók körében igen nagy népszerűségnek örvend, és alkalmazása rohamosan terjed. Különösen a vízisportolók, footballisták s általában a pályasportolók veszik igen nagy hasznát, mert tökéletessé teszi távoli látásukat. Birkózni, boxolni sem lehet szemüveggel, de mivel itt nincs a küzdők között nagy térkülönbség, még közepes myopia sem zavar túlságosan. Bár érdekes, hogy ezek is szívesen használják a kagylót, ami arra mutat, hogy a tökéletes látásnak még itt is jelentősége van. Igen nagy előny a sportolók szempontjából, hogy figyelmen kívül hagyható az egyéni tolerantia. Az edzések és mérkőzések időtartama ugyanis mind a minimális 3 órai hordási időn belül van. tehát nincsen olyan sportoló, aki ne tudná megfelelően kihasználni. A sportolókon kívül vannak bizonyos foglalkozási ágak is. ahol a kontaktüveg viselése nélkülözhetetlen vagy igen előnyös. Gondoljunk az Operaház tagjaira, akik kosztümös szerepekben nem jöhetnek a színpadra keretes szemüveggel, viszont a karmester minden mozdulatát mégis pon6* 83
