Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye. (Igazgató: Nónay Tibor dr. eqyet. ny. r. tanár.) A kontaktkagyló jelentősége és helye a korszerű látásjavításban Irta : Györjjy István dr. egyetemi tanársegéd. A látásjavítás optikai eszközei közül a kontaktkagyló aránylag rövid múltra tekinthet vissza. Szerepe és jelentősége épp ezért nem eléggé közismert, talán ez magyarázza az orvosok, sőt a szakorvosok egy részének idegenkedését s az indikáció felállításában mutatkozó bizonyosfokú tájékozatlanságot. Az alábbiakban kontaktpraxisom tapasztalatai alapján néhány gyakorlati tanáccsal szeretném a kagylórendelés idevágó kérdéseit megvilágítani. 1938-ban kezdtem el kontaktüveg-rendeléssel és előállítással foglalkozni, mégpedig egészen új, addig nem alkalmazott technikával : üveg helyett műanyagból készítvén el a kagylókat. Akkori újításom jelentőségét a gyakorlat messzemenően igazolta, mert ma már 1—2 hely kivételével az egész világon acrylat-ból készítik a kagylókat. Kísérleteim gyors ütemben való előhaladását nagyrészben annak köszönhettem, hogy akkori tanítómesterem : Imre József professzor a probléma jelentőségét felismerve, munkámat anyagi és erkölcsi támogatással mozdította elő, úgy hogy még 1939-ben megalakulhatott egy kis laboratórium a klinikán, ahol ezirányú tevékenységemet zavartalanul végezhettem. A kontaktkagyló alkalmazásának jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy segítségével olyan szemek is látóvá tehetők, amelyeken semmiféle más eszközzel vagy beavatkozással nem lehetne látásjavulást elérni. Másodsorban nagyjelentőségű abból a szempontból is, hogy olyan esetekben, amikor valamilyen külső körülmény a keretes szemüveg viselését nem teszi lehetővé, ennek látásjavító hatása kontaktüveg használatával tökéletesen pótolható. Eszerint tehát megkülönböztethetünk optikai és professzionális indikációt. Látásjavítási célból elsősorban akkor rendelünk kagylót, ha a szem a cornea valamilyen szabálytalansága miatt szemüveggel egyáltalán nem, vagy alig korrigálható, míg kagylóval igen. Másodsorban, ha az ilyen szem javítható valamenynyire szemüveggel is, de akár a foglalkozás akár egyéb ok folytán jobb visusra volna szükség s ez a kontaktkagyló felhasználásával elérhető. A cornea szabálytalanságai közül a keratoconus és irregularis astigmia az, mely rendszerint igen rossz és szemüveggel alig javítható visussal jár, s amelyet a kontaktüveg nagy mértékben korrigálni képes. A tapasztalat szerint különösen a hegyes conus és a finomhullém felszíni egyenetlenség zavarja leginkább a sphaerikus fénytörést, tehát itt várható a legnagyobb látásjavulás. E megbetegedések úgyszólván állandó velejárója azonban a corneális homály s ennek vastagsága és a centrumhoz viszonyított elhelyezkedése döntően befolyásolja a várható eredményt. A régóta fennálló conusok csúcsában keletkező Descemet-hegesedés és lemezbeivódás, valamint az irreguláris astigmiát létrehozó hegesedések átlátszatlanságuk miatt (illetve ha fátyolszerúek - dispersiójuk miatt) megakadályozzák a sugarak szembejutását még akkor is, ha a cornea görbületét kagyló felhelyezésével sphaerikussá tettük. Ilyen esetben, ha van a corneán valahol átlátszó terület, optikai iridectomiával szoktunk e bajon segíteni. Hogy valamilyen cornealis egyenetlenség esetén a szem kontaktüveggel javítható-e és mennyire, azt általában csak megfelelő próbakagyló behelyezése útján lehet megállapítani. Ez képezi az alkalmassági vizsgálat gerincét is, mely az előbbi mellett sok egyéb körülményre is kiterjed s amit kontaktüveg-rendelés előtt minden jelöltön 6 Szemészet 81
