Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
L’influence antibiotiqm de l'auréomycine sur de differentes bactéries et mr la flore bactérienne de la conjonctive normale et trachomeuse Nous avons déterminé la mesure de l’influence bactériostatique et baetéricide exercée par l’auréomycine sur des bactéries différentes. Nous avons examine la sensibilité de quelque bactéries, importantes d’un point de vue pratique, envers les antibiotiques susdits et envers leurs combinaisons. Nous avons trouvé que les cultures différentes de la mérne espéce de bactéries montrent une résistance en différents (8—40%) contre l’auréomycine. Noüs avons déterminé avec des expériments in vitro Pinfluence exercée par l’auréomycine, la penicilliné et la streptomycine, puis l’influence exercée par les combinaisons de l’auréomycine-fpénicilline et de l’auréomycine + streptomycine sur des cultures de bactéries prises de la conjonctive des yeux sains et trachomeux. L’auréomycine, aussi en elle-méme, se montrait un moyen efficace pour désinfecter la conjonctive. Cette observation peut servir comme explication pour l’influence favorable que l’auréomycine exerce en cas de trachome, parce qu’avec l’auréomycine nous éliminons les bactéries qui mettent en danger l’effet du traitement. En cas de la combinaison de l’auréomycine et de la pénicilline, nous avons observe un antagonisme envers plusieures bactéries. L’effet antagonistique se montrerait probablement aussi in vivo, ce qui est désavantageux du point de vue du traitement. La combinaison de l’auréomycine et de la streptomycine se montrait efficace dans tous les cas examinés, mais son utilisation dans la thérapie ne peut étre décidée qu’apres des observations cliniques. A makói Közkórház (igazgató : Nyitray Gyula dr.) Szemosztályának (főorvos : Szabó György dr. egyet. m. tanár) közleménye Újabb ismereteink a gumőkóros eredetű szembetegségekről Irta : Szabó György dr. egyet. m. tanár, kórházi szemész-főorvos. A következőkben ismertetni fogom azokat a jelentősebb kísérleti, klinikai és egyéb megfigyeléseket, továbbá therápiás eredményeket, melyek az utóbbi 10 év alatt a gümőkóros szembetegségekre vonatkozó ismereteinkre alakító hatást gyakoroltak. A háború, az ember ember iránti gyűlölete volt végső fokon annak az okozója, hogy a háború alatt és közvetlenül utána jelentősen súlyosabb kórformákat észleltünk. Schweizi szerzők (Semadeni1, Zuppinger és Labkart2, stb.) a deportálásokkal járó embertelen bánásmód, nélkülözések, stb. miatt támadt igen súlyos kórformákat (panophthalmitis, stb.) észleltek. Feltűnő volt, hogy a deportálások után Schweizba került betegek a kedvező körülmények között milyen gyorsan gyógyultak, súlyos exsudativ folyamatuk jóindulatú, produktív formába ment át. Szovjet szerzők (Azarova3, Számoljon4, Kacnelson4, Szukonscsikova4 stb.) hasonlóan súlyosabb irányba való eltolódásokról számolnak be. így megfigyeléseik szerint a positiv Mantouxoltások arányszáma lényegesen emelkedett (46%-ról 70%-ra). Gyakoribbá vált a chorioretinitis esetekben a haemorrhagiás forma, szaporodott a makacs, allergiás keratitis-keratoiritisek száma s ez is, mint ahogyan azt a chorioretinitiseknél is észlelték, inkább az idősebbek betegsége lett. Ezek a tények nyilván mutatják, mennyire igaza van Liszenko5-nak és Sztukov6-nak, amikor felhívják a figyelmet arra, hogy a gümőkór gyakoriságát és súlyosságát nem öröklés, egyéni vagy faji adottságok, hanem elsősorban nélkülözések, nyomor és szegénység okozzák. Több ilyen, dogma számba menő tanításról derült ki az elmúlt 10 év folyamán, orvostudományunk dialektikus módon való fejlődése során, hogy az már idejét multa. Kiderült, hogy gümős szembetegség nemcsak ritka kivételképpen társul súlyos, nyílt, aktív tüdőgümőkórhoz, mint ahogyan azt SiegrhsP, Löwenstein8, Axenféld8 és még sok más szerző adatai bizonyították. 22
