Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám
A Rayleigh-egyenlet normális középértékének meghatározását a successiv kontraszt az elmondottak értelmében érdemlegesen befolyásolja. Az egyenletállítás indulásának helyes megválasztása és a momentán kontroll segítségével a hibák kiküszöbölhetők. A vizsgálatok során az is bebizonyosodott, hogy a normális trichromát színlátásban sok variáció lehetséges. Ezeknek alapját a chromatikus adaptációkészség labilitása és a sarokszánérzések küszöbértékeinek különbözőségei is képezhetik. Az áthangolás vizsgálatánál mutatkozó eltérések és nagy szórás legalább is ezt bizonyítják. Összefoglalás Xagel-féle anomaloskopon a Rayleigh-egyenlet normális középértékét a vizsgáltak feltűnő nagy szórással állították be. A nagy szórást az a körülmény eredményezte, hogy az emberi szemben az anomaloskop látóterének fixálásakor szubjektív kiegészítő színérzés keletkezik (successiv kontraszt), mely a színkeverésben részt vesz és mint vörös vagy zöld plusz érték a Rayleigh-egyenlet értékét emeli vagy csökkenti. A successiv kontraszt zavaró hatása elkerülhető, ha az egyenletállításkor az indulás nem a végállásokból (B = 0 és В = 80), hanem a normál középértékhez közelebbi állásból történik. A successiv kontraszt hatása hasonló értelemben, csak még kifejezettebben észlelhető az áthangolhatóság vizsgálatánál. A táblázatokban összefoglalt eredmények és szemléltető ábrák a fentieket teljes mértékben igazolták. Irodalom W. Nagel: Meth. z. Erforschung d. Licht- u. Farbensinns. — Fröhlich : Grundzüge einer Lehre vom Licht- und Farbensinn. — W. Key ser : Über Wertung angeborener Fehler des Farbensehens. — Hering: Z. Lehre v. Simultankontrast. — E. H. Starling : Principles of Human Physiology 1947. — Kettesy : A színtévesztésről, О. H. 1950. 40. szám. — О. Ovio : Scienza dei Colori. — Kravkov : Glaz i jevo rabota, 1950. Közlemény a debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának színtani laboratóriumából (Vezető: Kettesy Aladár dr. egyet. ny. r. tanár) és Törvényszéki Orvostani Intézetéből (Igazgató : Ökrös Sándor dr. egyet. ny. r. tanár) Az alkohol hatása a színlátásra Irta: Pirityi Károly dr. és Nagy János dr. A jó színlátás számos foglalkozási ágnál elengedhetetlen követelmény (vasutasok, hajósok, gépkocsivezetők stb.). A színérzést normális trichromátoknál számos tényező befolyásolhatja, melyek közül legnagyobb jelentősége az alkoholnak van, mivel a heveny aethylalkoholmérgezések száma az egész világon jóval nagyobb, mint az összes többi mérgezéseké együttvéve. Hazai és külföldi statisztikákból kiderül, hogy a vérben levő minimális alkoholkoncentrációnak nagy jelentősége van a közlekedési baleseteknél. Ebben az ú. n. latens ittasságban hosszabbodik meg a rekciós idő, csökken a kritikai érzék stb. Érdekes megemlíteni, hogy a figyelem csökkenése és az egyensúly zavara már háromtized ezrelék véralxonolkoncentrációnál kimutatható. Tekintettel a kérdés gyakorlati és elméleti fontosságára, vizsgálat tárgyává tettük az alkohol színlátásra kifejtett hatását. Annál is inkább szükséges volt ennek a kérdésnek tisztázása, mivel az idevonatkozó és rendelkezésünkre álló irodalomban csak Schulz (1) adatairól tudunk, aki vörös-zöld szín iránti megkülönböztetőképesség csökkenését figyelte meg, Általános szemészeti vonatkozásban Manz (2) a mélységlátás, 13* 195
