Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám
150 éves a pesti egyetem szemészeti tanszéke Irta : Bartók Imre dr. egyet, magántanár. 150 éve, hogy a Nagyszombatból Pestre helyezett egyetemünkön szemészeti tanszék és klinika létesült. Illő, hogy ez alkalommal visszatekintsünk az elmúlt 150 esztendőre. * * * Az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem 1769-ben orvosi karral bővült ki. A karban öt tanszéket rendszeresítettek. A sebészetet és szülészetet egy tanár, P l en ck József Jakab adta elő, aki 1780-tól kezdve mellékesen szemészeti előadásokat is tartott. Plencknek 1777-ben megjelent tankönyvét, a »Doctrina de morbis oculorum «-ot, melynek alapján tanított, sok európai, sőt japán nyelvre is lefordították. Anagyszombati egyetemei orvoskarával együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyezték át- P l en ck 1783-ig működött h azánkban. Utóda 8 t áhly György lett. 1784-ben a sebészet és szülészet, majd utóbb a szemészet tanárává is kinevezték. Ä három szakma közül ez utóbbi lett a kedvenc tárgya; ennek érdekében követett el minden lehetőt, képezte ki és tökéletesítette magát a szemészeti műtétekben. A különböző műtétekhez szükséges eszközöket is a saját költségén szerezte be. Stáhly azon óhaja, hogy a szembetegek részére az egyetemen klinika állittassék fel, 1801. máj. 1-én teljesedett, amikor átadták használóinak a klinikát, két szobát hat ággyal. Az 1801. évszám sokáig rajta volt a szemészeti klinika pecsétjén. A katedra törvényszerű felállítása az 1803. aug. 2-án kiadott kir. rendelettel történt. Ez az »Instauratio catedrae Ocnlistices ad, Universitatem Pestiensem« rendelkezik a tanszék ügyeiről és javadalmazásáról. A szemészeti klinika felállításában megelőztük Bécset. Beer, a bécsi szemész 1812—17-ig mint rk. tanár működött az egyetemen és csak 1818-ban nevezték ki rendes tanárrá és kapott klinikát. Stáhly nem sokáig élvezhette munkássága gyümölcsét, mert 1802. okt. 26-án meghalt. Az általa ideiglenesen betöltött tanszékre kiírták a pályázatot. A tanszék betöltéséig annak helyettesítésére a kar Eckstein Ferenc adjunktust jelölte ki, aki 1802—4-ig mint helyettes nemcsak a tanszéket, hanem az országos szemészeti hivatalt is ellátta. Az orsz. szemész az országot járta, gyógyította és operálta a szembetegeket. Eckstein később a sebészet tanára lett. A szemészeti tanszékre 1803. évi aug. 2-án nov. 7-iki lejárattal kiirt pályázatra többen pályáztak. Ezek közül a kar, a tanács, a tanulmányi bizottság és a helytartótanács szerint a 30 éves Ágoston Elek dr., vizsgázott szemész és egyetemi sebészeti kórodai tanársegéd felelt meg legjobban az igényeknek »Jó szemész, jó tanár, jó előadó, jó elméleti és gyakorlati képzettséggel, a nyelvek kellő ismeretével, aki úgy az írásbeli, mint a szóbeli vizsgán kiválóan meg felelt л (Ez időben a professornak előadni latinul, de emellett magyarul és németül is tudni kellett.) Ágoston tanársága alatt jelent meg az új ratio educationis publicae (1806), mely a szemészet oktatását az ötéves orvosi tanfolyam harmadik évébe helyezte. Ugyancsak az ö idejében kapott a tanszék külön tanársegédet (1806). Ágoston Elek halála után a tanszékre kiírták a pályázatot. A kar azon volt, hogy ne töltsék be az állást, hanem Stáhly György fia, Ignác, az anatómia tanára bízassék meg a szemészei tanításával. Felsőbb helyen ezt nem fogadták el, azzal érvelvén, hogy »a szemészet külön operatív készséget és nagy gyakorlatot igényel, ne köttessék össze más tárggyaU. A jelentkező két pályázó közül Schmidt Jánost nevezték ki 1814 márc. 14-én szemésztanárrá, aki azonban két hónap múlva, május 10-én meghalt s így újból ki kellett írni a pályázatot. Ezúttal Fodor András és F ab in i Theophil János erdélyi származású, »gyenge testalkatú orvos« pályáztak, akik közül 1817. márc. 17-én Fabini nyerte el a tanszéket. Felsőbb helyen úgy nyilatkoztak, hogy »a pesti egyetem nagyon is szerencsésnek mondhatja magát, hogy egy olyan kiváló egyént kapott mint Fabini, mert nélküle továbbra is fennmaradt volna az a helyzet, hogy azok a magyarok, akik műtószemészek akarnak lenni, Becsbe kényszerülnek utazni«. Fabini Theophil János 1791. júl. 5-én Hasságon, Kisküküllő megyében született. Iskoláit Medgyesen és a kolozsvári lyceumban végezte ; egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, itt is avatták orvosdoktorrá. 1815-ben Beer segéde lett. Megtörténvén a szemészeti klinika újjászervezése, Fabini összeállította a teljes szemészeti műszerfelszerelés lajstromát s annak beszerzésére 797 forint és 30 krajcár engedélyezését kérte, azonkívül egy szolgát is kért. Az összeget megkapta, a szolgát nem. Asszisztensül 1819. máj. 4-én Bugát Pált nevezték ki, aki az előirt vizsgán »dicséretes ügyességgel balkézzel végezte a hályogextractiót«, Fabini évente kél 3 hónapos kurzusban tanította a szemészetet. Az elméleti előadások télen, a gyakorlatiak nyáron, mégpedig mindig hetenként kétszer, egyszer magyarul s egyszer németül tartattak. Fabini egész munkaerejét a tudománynak és a klinikának szentelte. 1817. jún. 27-én mondott székfoglaló beszédében kijelentette, hogy »voltak Magyarországon kiváló férfiak, kik a szemmel és annak betegségeivel tudományos alapon foglakoztak, de e ritka csillagok a sötét égre világot vetni nem tudtak. 11 Szemészet 161
