Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
nyok. Hatszori besugárzás hatására a festődés megszűnt, a szem megbékült, a subjectiv tünetek már a harmadik besugárzástól kezdve csökkentek. A beteg a sugárzások közti napokon noviform-kenőcsöt használt, gyógyultan távozott. R. J. 60 éves nőbeteg, egy orvos édesanyja, aki a betegségről pontosan be tud számolni. A beteget orvosa már egy hónapja kezeli, állítólag minden szert kipróbált rajta. V. 5/5, 5/12 unj. Jobb szem ép, bal szem : mérsékelt izgalom, szaruban 4—5 gombostíífejnvi vagy enn él vala mivel nagyobb, mélybe terjedő beszűrődés, szaru érzékenysége csökkent. Pupilla tágított, máskülönben ép viszonyok. Háromszori besugárzás után az apró fekélyek hámosodni kezdenek é- 6 besugárzás után finom homályok visszahagyásával gyógyultak. A beteg elmondja, hogy más az első kezelés után'kb. estig a fájdalom, szúró érzés szünetelt, másnap ismét kezdődött. A beter a besugárzás közti napokon noviform-kenőcsöt használt. A besugárzást követő panaszmentesség kezelésról-kezelésre időbelileg nőtt, majd állandósult. Gyógyultan távozik. Kb. iy2 év mulvg a beteg hasonló panaszok miatt ismét jelentkezik, 3 besugárzásra gyógyul. Mind a négy heveny k. p. s. két-három besugárzásra gyógyult. A fennmaradó 10 eset áltaa Iában 8—10 besugárzás után gyógyult. 3 eset recidivált és csak a recidiva hosszas kezelése utánkövetkezett be a gyógyulás a szokásos gyógyszerek alkalmazása mellett. A fent, észlelt esetek eredményeképpen megállapítható, hogy a kezelést kb. 8 óráig tartó subjectiv panaszmentesség követi. A szaru behámosodása. azaz a festődés megszűnte csak 6—8 besugárzás után következik be, amikor a panaszmentesség, amely valószínűleg nagyon támogatja a gyógyulást, állandósul. Az alkalmazott gyógy eljárásban Osram nitralámpát használtam 26 W 4,3 A és 6 Volt. Ennek fénye ultraviolett sugarakat, tekintettel a közönséges uvegburára és optikára, nem tartalmaz, infravörös sugarakat is csupán jelentéktelen mennyiségben. tekintettel a minimális melegítő hatásra, amit közönséges hőmérővel mérni sem tudtam. Tehát a hatást valószínűleg főleg a hosszú hullámú látható fénysugarak okozzák, melyeknek hullámhossza 740—400 uu-ig terjed. A lámpa spektrumával V rövidség kedvéért nem akarok foglalkozni. A látható fény hatásáról, mint ártalomról, amint azt W. Hoffmann összefoglaló munkájában írja. az irodalomban csak ritkán hallunk. Hiányzanak a megfigyelések, mivel az elektromos kisülés a hegesztő vagy az ivlámpa fényében, melyek foglalkozási ártalmakat szoktak okozni, mind a három sugárféleség az u. v., infravörös és a látható sugarak is képviselve vannak. Goldmann-nak kísérletileg sikerült nyúlon napfény spektrumának látható részével az infravörös ártalomhoz hasonló lencsehomályt előidézni, hasonlót az üvegfúvóknál észlelthez. Mesterséges fénnyel azonban egy szerzőnek sem sikerült, még hatalmas dózis alkalmazása mellett sem lencsehomályt előidézni. Valószínűleg ehhez oly nagy intenzitású fényre lenne szükség, amit csak napfény képes előidézni. Tehát az ajánlott gyógy eljárásban ilyesmitől nem kell tartanunk. , Passow 1926-ban rámutat a látható fény u. v. sugárhoz hasonló bactericid hatására, bengálvörössel sensibilizálva és enélkül. Kimutatta, hogy a látható fény pl. a Hess-féle kalapácslámpa, csak sensibilizálás után bactericid hatású, enélkül hatástalan. Ekkor viszont 10 perc alatt öli el a bacteriűmokat, míg az u. v. sugarak 30 perc alatt. Guttmann 1930-ban Wolfram izzószálas lámpát ajánl melyhez csupán 1 mm vastag uviol-szűrőt használ, elérve evvel azt, hogy lámpája fényében az u. v. sugarak mellett hosszú hullámhosszú látható sugarak is szerepelnek. A szerző fluoresceinnel sensibilizál, és kiemeli, hogy a látható sugarak szemben az u. v. sugarakkal, nem nyelődnek el a szaruhártyában, hanem a mélyebb rétegekben is hatásosak. Érdekes megjegyezni, hogy Koeppe 1917-ben szivárvánvhártya-tuberkulózis kezelésére réslámpabesugárzást ajánl. J. Fried 1950-ben összefoglaló therapiás munkájában k. p. s. kezelésére 0,50— 0,1%-os methylenkék oldatot ajánl, melynek hatása valószínűleg a fi. hatásához hasonló. A fi. vegyileg resorcinphtalein (C20 H12 05) a fénytherapiával foglalkozó irodalomban mint Sensibilisator szerepel. Egyöntetűen elfogadott tény az. hogy a fi. az u. v. 102
