Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
így 30 r-nél másodnaponként, 50 r-nél 2—3 naponként, 100—150 r-nél 4—8 naponként. Általában 4—8 besugárzást alkalmaznak. Sokszor a szemhéjak oedemája és erythema jelenik meg besugárzás után, mivel az absolut glaucomat sokszor kíséri a szemhéj oedemája és megvörösödése, ami miatt sugárérzékenyebbek lesznek a szemhéjak. A hatásmechanismus még nem teljesen tisztázott. Miszcenko szerint: a gyuladásos folyamatoknál rtg.-sugár hatására fokozódik a fehérje-lipoid szétesési termékek felhalmozódása, megváltozik a kolloid-kristalloid egyensúly, ami az oedema csökkenését idézi elő, szerinte ez okozza a fájdalom megszűnését. Olchovszkaja és Brill szerint: a rtg.-sugarak egyenesen az érző idegvégződésekre hatnak. Újabb felfogás szerint a glaucoma a vegetatív idegrendszer disfunctiójával áll kapcsolatban és lehetséges, hogy a rtg.-sugár a sympaticus idegekre hat, bár kísérletek szerint a therapiás rtg.-dosisok nem idéznek elő változást az idegsejtekben. Nemenov szerint a rtg.-sugár regulatorként hat a vegetatív idegrendszerre és lehetséges, hogy az ingerületben lévő idegsejtek érzékenyebbek rtg.-sugárzásra. Tusnova újabb vizsgálatai szerint a rtg.-sugárzás a ciliaris idegvégződésekre hat és erre szűnik a fájdalom, bizonyítja ezt az, hogy az optico-ciliaris resectiónál nem a n. opticus átvágása, hanem a n. ciliaresek átvágása szünteti a fájdalmat. Rtg. sugár hatására megszűnik a fájdalom, de a tensio nem változik. Garai László. GUYTON, J. S. és REESE A. B.: Röntgen-therapia a retinalis megbetegedéseknél, különös tekintettel az érújdonképződésekre. — (Arch, of Ophth. 40 : 389— 412. pp. 1948.) A besugárzásokat 14 betegnél 22 szemen alkalmazták oly esetekben, mikor retinalis, vagy üvegtesti vérzéseket, illetőleg másodlagosan képződött fibrosus szövetelváltozásokat találtak az ophthalmoscopicus vizsgálatok alkalmával. A betegek közül nyolc typusos, négy atypusos Eales-betegségben, kettő diabetesben szenvedett. A sugárzást Martin Reese által retinoblastománál ajánlott methodus szerint végezték, kezdetben két irányból nasalisan az orrgyök, illetőleg temporal felől, majd később csak temporalis kapun át a szemteke hátsó pólusára irányított sugárkúppal. A sugárzásokat 250 KV. 30 Ma. mellett másfél milliméteres rézszűrővel alkalmazták hetente háromszor 500 R.-et adva. A totalis dosis 3500—15.000 R.-ig terjedt. 6000 R az optimális sugármennyiség, mely az új dón képződött erek mérsékelt collapsusát eredményezte. A nyolc Eales-féle beteg közül egy esetben, a két diabeteses beteg közül mindkettőnél észleltek kezelés után is friss vérzéseket. Bőr-erythema kb. 1000—1500 R.-nél jelentkezett, más complicatió nem volt. Mezey Pál. Műtétek. V. P. FILATOV : Technica operacii diszcizii szekundarnoj katarakti. — A cataracta secundaria discissiójának új műtéti technikája. — (Szborn. trud. ukrainszkogo experimentalnogo instituta glaznich boleznei. Az Ukrán szemészeti Kísérleti Intézet munkáiból. (234—235 pp. 1947.). Filatov Graefe késsel a limbus és a centrum között hatol át a corneán, abban a meridiánban, amelyben a cataractát át akarja metszeni, leggyakrabban a pupilla alsó széle mentén. Áthatolva a corneán, a késsel átvágja a secundariát, sőt 3—4 mm-re az üvegtestbe is behatol, majd néhány fűrészelő mozgást végez, ami közben a corneaseb is növekedik a limbus felé. Amikor elegendő nagyságban átvágta a cataractát, kihúzza a kést. A corneaseb nagyobb volta azért is előnyös, mert szükség esetén át tokrészletet távolíthat el, vagy iridectomiát csinálhat. A csarnokvíz természetesen elfolyik, néha üvegtest is megjelenik a sebben, amit ollóval vág le. Finom heg marad a metszés helyén, ami nem zavarja a látást. Nagyszámú anyagon végezve, a műtét jó eredményekkel járt. Garai László.
