Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
2 ophtha-lm. törzsébe, vagy pedig a belső szemzugban a v. facial, végágába fecskendeztem be a szem irányába. Tapasztalásom szerint a hígított tus sokkal jobban beválik a szem ereinek fecskendezésére, mint akár a színezett gelatina, akár a plastilin stb. A Schlemm-csatornát és annak lefolyó ereit egyenesen a Sehlemm-1. ábra. Ember .újszülött): Az iris artériái. A pupillaris szél alul. a = artériák. 2. ábra. Fehér patkány: Corpus ciliare és iris. Az artériák és vénák számbeli aránya. a = procc. ciliares, b = pupillaris szél, c = art. iridis. csatornába szúrt tűvel injiciáltam, mert a Schlemm-osatorna ürege a legteljesebb érinjectió esetén is üres maradt. A esarnokvíz felszívódásának útját különbözőképen vizsgáltam. Albiné nyúl, macska és kutya elülső csarnokába fecskendeztem kevés mennyiségű hígított tust, vagy cinóbert (amint azt Nuel—Benoit is tették) és 6 — 12 — 24 óra múlva öltem le az állatokat vizsgálat céljára. Más esetekben a berlini kék egyik reagensét (ferrichloridot, vagy kai. ferrocyanidot) fecskendeztem az állat elülső csarnokába kis menynyiségben és 2—4 óra múlva leölve az állatot, a kiemelt bulbust in toto beletettem az ellenkező (társ) oldatba, hogy a felszívódás helyén is létrejöjjön a berlinikék reakció. Ha a második reagensét gyorsan utána fecskendezzük az először befecskendezett oldatnak, akkor a csarnokban durva és bizonytalan berlinikék reakció áll elő. Ugyancsak vizsgáltam a berlinikék reakcióval (Ferrum-reakció) emberi haemophthalmus eseteket 2—3 héttel a vérzés beállta után (műtéti cnucleatióból). Ezeket az eseteket tartom a legbizonyítóbbaknak, mivel itt emberi szemről van szó és természetes felszívódási folyamattal állunk szemben. Már itt határozottan ki kell jelentenem, hogy az emberi szem érrendszerének tanulmányozásában az állati szemeknek kevés hasznát vesszük, vagyis ezen a területen az összehasonlító anatómiai adatok élettani kérdések (pl. a csarnokvíz keletkezésének és felszívódásának) megvilágítására nem alkalmasak. Az általam vizsgált állati szemek éreloszlási és az erek topographiai viszonyai (pl. a proc. eil.-ok fonatai Ó5 anastomosisai) annyira eltérnek az emberi .leletektől, hogy jelen
