Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
3 3. ábra. Ember: Injiciült iris. 4. ábra. Ember: Iris-gyök. Pupillaris szél alul. Az iris-vénák eloiszlása és anastotnosisa közleményemben csaknem kizárólag az emberi szemen telt észleleteimet írom le. Tulajdonkópen az is a célom, hogy az emberi szem vérkeringési viszonyainak eddig ismeretlen részleteire mutassak rá és adataimat összefüggésbe hozzam az emberi szemben olyan gyakran észlelt nyomási zavarok (glaucoma) kérdésével. 2. Az íris erei. Az íris gazdag érrendszerének túlnyomó része véna. Úgy az emberi (1. ábra), mint az állati írisben (2. ábra) relatíve kevés artéria található, melyeknek ágai túlnyomórészt a pupillaris szélen, vagy annak közelében mennek át a lényegében párhuzamosan (radiálisán) futó vastag vénákba (3. ábra). Emberi írisnek a gyökében, vagy annak közelében általában megtalálható az úgynevezett cireulus ártér, iridis maior, cireulus ártér, iridis minort azonban az esetek többségében nem találtam. A házinyúl misének vénái (2. ábra) sokkal vékonyabbak, mint az emberé, beömlésűk is lényegesen eltér az emberitől, úgyhogy már ezen a területen is nagy az eltérés a:z emberi és az állati viszonyok között. Az ember íris vénái sokszoros auastomosisbau állanak egymással, különösen az íris gyökén (4. ábra) és törzsekbe szedődve torkollanék bele a corpus ciliare rendszerébe. Az íris ereinek szövettanával foglalkozó szerzők, mint Vimtrup (1922), Marchand (1923), Zimmermann (1923), Benninghoff (1926) és Schaly (1926), valamennyien kiemelik, hogy ezeknek az ereknek sajátságos, az átlagtól eltérő faluk van és adventitiajuk mintegy átmegy az
