Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
223 A leningrádi szemésztársaság ötvenéves működése Irta : prof. Csirkovszkij V. V. (Pjatdeszat lel dejatelnoszti Leningrádszkogo oftalmologicseszkogo obseseszlva.) Vesztn. Oft. XVIII. 2—1949. 3—6 és XVIII. 3—1949. 10—13. A pétervári szemésztársaságot 1897 őszén Nikolaj Vasziljevics Gagarin alapította. Már jóval 1897 előtt is sokszor felmerült az orosz szemészek között a szemésztársaság megalapításának gondolata, de a cári idők politikai atmospherája, valaminl az orvosok között fennálló reactiós tagozódás lehetetlenné tette az egyesületbe való tömörülést. Szükség volt Gagarin lankadatlan energiájára és nagy kezdeményező képességére, amellyel a szemészeket, főleg a nagy szemészeket meggyőzte az egyesületbe való tömörülés szükségességéről és létrehozta a szemésztársaságot. Maga Bellarminov prof. is, aki pedig 1898-tól 1930-ig több mint 30 évig volt e társaság elnöke, az első időkben, igen skepticusan viselkedett a szemésztársasággal szemben. A szemésztársaságnak 25 alapító tagja volt, akik kezdetben a pétervári szemkórházban gyűléseztek. Két év után a tagok száma 53-ra nőtt. Az első évben Dobrovolszkij volt az elnök, utána Bellarminov következett. Bellarminov szerepe a társaság fejlődésében igen nagy. Amikor belépett a társaságba, nem tartotta életképesnek, később azonban meggyőződött a társaság fontosságáról. Működésének 30 éve alatt, még a cárizmus nehéz idejében is igyekezett céltudatossá tenni a társaság munkásságát. A forradalom előtti idők nem voltak kedvezőek a tudomány fejlődésére és még a tudományos társaság gondolata is ellenzőkre talált. A társaság működésének első 10 évében főleg a tudományos értekezések írására fektették a fősúlyt, társadalmi problémákkal nem foglalkoztak. Az első előadók és kutatók nagyrésze Bellarminov tanítványai és munkatársai közül került ki. Igen nagyszámú, főképen a szem physiológiájával és a physiológiai optikával foglalkozó munka került ki ebből az iskolából. Jóllehet csupán 25 egyén vett részt az üléseken, az előadásokat követő viták mindig nívósak voltak. Az első előadások egyikét 1898-ban Lobanov, a tomszki egyetem későbbi szemészprofesszora tartotta. «Helyi viszonyok jelentősége a bacteriális conjunctivitisek kifejlődésében» címmel, amely értékes útmutatásokat adott műtétek utáni infectiók prophylaxisára vonatkozóan. Másik jelentős előadása Lobanovnak a «Pathogen mikroorganizmusok jelentősége a fertőzéses szembetegségek esetében», amely még máig sem vesztette el érdekességét. 1899-ben írta a Bellarminov klinika fiatal tagja Zelenkovszkij Ja. V. értekezését a sympathiás gyulladás y aíhogenes'sérő . Ugyanez volt az ah p a a későbbi Beljarminov Zelenkovszkij «Sympathiás szemgyulladás toxicus theoriája» c. értekezésnek. Később Zelenkovszkij és Rosenberg «A felső nyaki sympaticus dúcok kiirtásának jelentősége a szemre» című értekezése keltett feltűnést. Ez abban az időben jött ki, amikor Wagner, Hertel és mások kísérleteikkel kimutatták a nyaki sympaticus dúcok kiirtásának hatására létrejövő szem-nyomáscsökkenést s egyes külföldi szerzők, Jonescu és mások a sympatectomiát a glaucoma gyógyítására ajánlották. A kísérletek azonban nem minden glaucoma esetében váltak be, igy az abba vetett hit korainak bizonyult. Más értekezések közül említést érdemel a Veinsteiné: «A szaruhártya vágott sebeinek gyógyulásáról.» Érdekes még a Vigodszkij 1902-ben megjelent értekezése «Az iridectomia eredménye és tartóssága elsődleges glaucoma eseteiben.» A tudományos előadások mellett néha olyanok is akadtak, amelyek általános érdekességűek voltak, mint Dolganov «Vakság Oroszországban» című előadása. Ebben a szerző nagy anyag alapján megállapítja, hogy a cári Oroszországban a vakok 99% a parasztok és nincstelenek közül kerül ki, a kiváltságos rétegből mindössze 0-5%. A szembetegségek, főleg a trachoma ijesztő elterjedtsége és a szemszakorvosi ellátás alacsony foka az ú. n. repülő szemészosztagok jelentéseiből derült ki, amelyeket
