Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

224 Bellarminov kezdeményezett, még a szemésztársaság alapítása előtt. E jelentések alapján a szemésztársaság is aktíve résztvett munkájukban. 1900 egyik ülésén Bellarminov prof. beszámolt a repülő szemészcsoportok hat éves munkájáról, s nyomatékosan hangoztatta, hogy nem elegendő csak ilyen ideiglenes szervezet, hanem állandó szemészszakellátásra van szükség, annyira elhatalmasodott pl. a trachoma a cári Oroszország egyes vidékein. Azonban az akkori idők szemészeinek egy része nem vett részt ebben a harcban s bár a repülő szemész­csoportok nagy eredményeket értek el a vakság elleni küzdelemben és a trachoma leküzdésében, igazi eredmények csak a Nagy Szocialista Forradalom után, a szovjet orvostudomány átszervezésével váltak valóra. A pétervári szemésztársaság 1901-ben kidolgozta a trachoma regisztrációjára szolgáló kartoték tervét, amely szerint minden trachomás, vagy arra gyanús egyén kapott egy ilyen lapot, amelyen betegsége minden mozzanatát pontosan feljegyezték. A szembetegségek elleni küzdelem elégtelenségét jellemzi Bellarminov prof. beszámolója 1902-ben a szemésztársaság öt éves működéséről. Csak néhány adatott közöl a szerző ebből az előadásból, amiből kiviláglik, hogy milyen elmaradott volt a cári Oroszországban a szemészi ellátás. 140 millió lakos mellett mindössze 209 szemész volt. Megye székhelyeken egy szemészre 282.000 ember jutott, rosszabb helyeken 1,318.000 ember. Ilyen körülmények között érthető volt a cári birodalom ijesztően szomorú vaksági statisztikája. A társaság taglétszáma lassan nőtt, 1904-ben az orosz-japán háború kitörése­kor 65 tagja volt. A háború erősen csökkentette a taglétszámot, ami 1906-ban 33-ra esett. Szomorú, hogy az 1905-ös forradalmi mozgalmak, nem voltak hatással a tár­saság munkájára, amely továbbra is azon akadémikus mederben folyt, mint eddig, nem téve magáévá a forradalom eszméit, mint ahogy azt pl. az orosz sebésztársa­ság tette. 1905 után ellanyhult a társaság működése, főleg az 1909—1910-es években ; az évi ülések száma 6-ra csökkent és azok vonzereje annyira esett, hogy csak 8—10 tag vett részt az üléseken. A második évtized értekezései közül jelentősebb az 1909-ben tartott «Intra­­ocularis tbc.» című (Nikitin, Eleonszkij, Burczev, Blessing), 1911-ben pedig a Kübli által tartott értekezés, mely a myopia eredete és gyógyításáról szólott. Az első világháború erősen visszavetette a társaság munkásságát és 1914-ben csupán egy ülés volt, az is inkább adminisztratív jellegű. A háború további tartalma alatt sem fejtett ki a társaság említésre méltó munkát. A Nagy Szocialista Forradalom utáni első ülés 1918 nov. 17-én volt, amikor ismét Bellarminovot választották elnöknek. A vezetőség többi tagjai: Bleszig, Osztroumov, Feldzer, Reich, Kübli stb. lettek. Az első üléseken kritika tárgyává tették az orosz hadsereg szemészi ellátását a háborúban, megállapítva annak elégtelen­ségét. 1918—19—20-ban évenként 3-—4 ülés volt mindössze 13—15 tag részvételé­vel, ami valószínűleg a háború utáni Pétervár nehéz helyzetével magyarázható. A társaság munkájának átszervezése a forradalom győzelme után lépésről-lépésre történt. Ezen éveknek egyetlen jelentősebb értekezése : «A vakságról és az ellene folytatandó harcról» szólott, amelyben egyrészt rámutatnak a cári rezsim alatti nagy vaksági arányszámra, másrészt sok szükséges tennivalót vetettek fel ennek leküz­désére és az ország szemészi ellátásának megjavítására. 1922-ben ünnepelte a leningrádi szemésztársaság 25 éves fennállását. Ebben az évben 52 tagja volt. Az 1923-as évi működésében jelentős és nagy port vert fel a Kaez prof. által ismertetett: «Eredmények a szemgoly ósorvadás gyógyításában» című értekezés, az ő ajánlatára a nem gyógyítható vakság ú. n. tifliatria tanulmányo­zására intézetet alapítottak. A szemésztársaság munkája 1923 után erős iramban fej­lődött, 1924-ben már 60 tagja volt. 1924-ben kelt újra életre az orosz szemészeti folyóirat. 1923—25 között többen foglalkoztak a szem tbc. és gyógyítása kérdésével. (Szolovejev, Neznamov, Lolin). Silin munkája: «Trachoma az orosz hadseregben» — rámutatott a trachoma elterjedésére a cári hadseregben és az elterjedés megakadá­lyozására a Vörös Hadseregben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom