Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
221 a belgyógyászati, neurológiai, serológini vizsgálatoktól eltekinteni, de ezeket a rendelkezésre álló idő alatt nem mindig lehet elvégeztetni.) A rokonok házasságából származó szemészeti complieatiok száma tehát, ha nem is jelentékeny, de nem is elhanyagolható. Minél szórványosabban, minél ritkábban előforduló kórkép kerül a szemünk elé, annál indokoltabb a gyanú, hogy az ascendentiában rokonházasságra bukkanhatunk. A rokonházasodás tehát elszigetelten sem kívánatos, de következményeit tekintve egyenesen népbetegség erejével és veszedelmével ér fel olyan vidékeken, ahol a felvilágosítás hiánya folytán endemiává fajul, az endemiáknál tartósabb és mélyrehatóbb károkat okozva. 1946 őszén az Országos Közegészségügyi Intézet munkaközössége Sós József professzor vezetésével a Bükk-hegység golyva-endemiás falvaiban szűrővizsgálatot végzett s vizsgálataik — többek között — olyan 126 lelket számláló családra vetettek fényt, amelyben 29 házasság közül 10 kimutathatóan közeli rokonok között történt s a többi esetben is számolni lehetett távolabbi rokoni kapcsolatokra. (Csak egy házasság volt, ami idegen s azelőtt egymástól távol élő egyének között köttetett.) Az eredmény : degenerált utódok tömege. A degeneratív elváltozások részben az endemiás-golyvásvidékek közismert pajzsmirigy-működési zavar következményeiből, kretenizmus, törpeség, süketnémaság, csökkent szellemiképességek egymással szövődő képeiből, részben a thyreogen tényezőktől független ideghártyadegeneratiókból tevődtek össze. (A szemészeti elemzést a munkaközösségen belül Or. Pelláthg Béla egyetemi m. tanár végezte.) A 126 egyén közül 40 ismeretlen volt. A vizsgálatra került 86 egyénből 12 vak, 5 kreten, 6 további szellemileg csökkentértékű, 9 süketnéma és beszédhibás, továbbá 29 egyéb ártalomban szenvedő (kötőszövet elégtelenség stb.) volt található.«Az ismert és vizsgált 86 egyénből 23 személy, tehát 26-8% teljesen munkaképtelen, 10 személy, tehát 11-6% nagymértékben csökkent munkaképességű. A családfából felkutathatok közül tehát közel 40% eltartása a közösségre hárul.» Csak az alig megközelíthető alpesi hegyi falvakról olvashatunk hasonló adatokat (Egenther). Az az előny tehát, amit bizonyos családi szellemi és anyagi „javak” konzerválásában a rokonok közötti házasodás jelent, távolról sincs arányban azzal a kárral, ami e házasságok következményeiben az egyénre, a családra s a közösségre nehezedik. Speciálisán szemészeti vonatkozásai, tudományos és rendszertani szempontjai mel.ett erre rámutatni — nem utolsó sorban volt célja ennek a dolgozatnak. Összefoglalás. Szerző cikke bevezetésben röviden ismerteti a rokonság származástani és genetikai alapjait, a rokonházasságból születettek biológiai viszonyait. Ezután rámutat azokra a szemészeti complicatiókra, amelyek az utódokban a szülők consanguinitása folytán keletkeznek. Az ismert adatok felsorolása után beszámol az utóbbi két év folyamán szerzett saját tapasztalatairól. (Degeneratio pigmentosa retinae typica, atypica, különböző macii a degeneratiók, albinismus, incomplet Biedl -Moon— Laurence syndroma, ectopia lentis congenita, blepharochalasis, féloldali nagyfokú myopia (anisometropia), nagyfokú hypermetropia). Az esetek klinikai és örkléstani elemzése kapcsán szerző hangsúlyozza az öröklődési viszonyok ismeretének fontosságát, tekintettel azok nagy pathogenetikus jelentőségére. — Zárósoraiban rámut arra a káros hatásra, ami vérrokonok összeházasodása folyományaként az egyénre, a családra s a közösségre származhatik. PE310ME. M Bnpo : Hamudé k o<JiTa.ii>MO.'ioi ii'iecKiiM cooTHomeHnaM fipaKOco'ieTaniiii MeasA)’ pOJpCTBeHHHKaMIÍ. B Haaajie CBoeft cTaTbii amop 03HaKaMjniBaeT Hac: c (JmnoreHeraMecKHMH h reHeraneCKHMH OCHOBaMH pOACTBa H C ŐHOJlOrnneCKHMH COOTHOmeHHHMH, pOSHBUIHXCH H3 ÖpaKOCOUl'TaHHH pOACTBeUHHKOB.
