Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
200 Das Lesen und Schreiben ist kein assimilierbarer äußerer Faktor, besitzt also keine Rolle in der Entstehung der Myopie. Zur Klärung der Einzelheiten benötigen wir eine Statistik, die nicht — wie bis jetzt immer — nur einen fixen Querschnitt gibt, sondern den Gang der Entwicklung registriert. Dazu ist aber eine Reihe von in Raum und Zeit ausgedehnten Arbeiten zu erledigen, und eine Summierung der Resultate, Aufgaben, die nur in einer größeren Arbeitsgemeinschaft zu bewältigen sind. A pécsi Tudományegyetem Szemklinikájának közleménye. (Igazgató: Boros Béla tlr. egyet. ny. r. tanár.) Állatkísérletek a szaruhártya átültetésével járó szöveti elváltozások vizsgálatára Irta : Arató István dr., egyet, tanársegéd. A látásjavító műtétek közül a keratoplasztika több mint százéves. Igazi fejlődésének kezdete a múlt század utolsó évtizede, azóta az irodalomban közölt beszámolók száma nagyon megnövekedett. A közlések legnagyobb része esetekről számol be, csak aránylag kevés foglalkozik szövettani vizsgálatok leírásával. A vizsgálatok célja volt tisztázni a lebeny begyógyulásával kapcsolatos kérdéseket s megvizsgálni a lebenyben létrejött elváltozásokat. A lebeny későbbi sorsára vonatkozó megállapítások ellentétesek. Az egyik felfogás szerint amelynek fő képviselője- Salzer mellett Bonnefon, Lacoste, a beültetett lebeny helyét lassan a befogadó cornea sejtjei foglalják el, tehát más szövetek átültetésével azonosan a beültetett lebeny lassan eltűnik s a környezet sejtjei által pótlódik. Ezért Salzer emberi leucománál történt átültetést fiziológiai lehetetlenségnek tart optikai szempontból, mert hegszövet csak hegszövetet termelhet. Ezzel a felfogással szemben állnak Filatov, valamint Proeller, Fuchs, Zirm, \elter és mások, akik szövettani vizsgálataikban tiszta begyógyulás esetén a lebeny változatlan structuráját találták. Ezt az álláspontot fogadta el Imre, aki szerint a szaruhártya sajátos felépítése és különleges viszonya alapján más szövetektől eltérő viselkedést mutat, ezért nem helyes átültetését más szövetek átültetésével analóg műveletnek tekinteni.* A következőkben ismertetendő kísérletsorozat célja a corneatransplantatumok szövettani vizsgálata. A kísérleteket macskák ép szaruhártyáin végeztük s összesen 196 műtétből származó szövettani vizsgálatainkat csak részben ismertetjük, főleg azokat, amelyek szövettani szempontból érdekesek, míg tiszta begyógyulások esetei kis számban szerepelnek. A kísérleteket ép corneákon végeztük. így tehát ki vannak kapcsolva éppen azok a körülmények, illetve okok, amelyek miatt emberi szemen átültetést végzünk. A heges cornea gyógyhajlama, ractio-képessége károsítottsága miatt sokkal rosszabb, ezért az átültetés kilátásai is kisebbek, mint ép corneába való átültetésnél. A későbbiekben azonban látni fogjuk, hogy az átültetés eredményei ép viszonyok mellett szintén kb. úgy alakulnak, mint az emberen végzett műtéteknél. Az a körülmény, hogy az ép viszonyok mellett végzett átültetéseknél ugyanazon műtéti technika mellett oly különböző eredményeket látunk, adja meg a kísérlet gyakorlati értelemben vett hasznosságát, vagyis azt, hogy eredményei alapján következtetéseket vonhassunk le és azokat emberi szemen végzett műtétekre is vonatkoztathassuk. * Részletes irodalom a szerzőnél.
