Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
173 szövettani lelet alapján észlelt mindkét érhártyán primär tüdőhámrák kapcsán. Az érhártya áttéti rákját először 1882-ben Hirschberg és Birnbacher ismertették. Emlőrák okozta az áttétet. Velük egy időben Pflüger majd Manz is közölnek enily eseteket. 1887-ben Edwing egy 32 éves nőnél ugyancsak mamma carcinomából kifolyólag talált chorioidea carcinomát, mely a corpus ciliarera és azirisre is ráterjedt. 1923-ban Usher összefoglaló statisztikája már 107 esetet közöl, számuk 1936-ban 135-re emelkedik. Magyar szerzők közül 1934-ben Németh, 1936-ban Papolczy, 1940-ben Luzsa ismertetett emlőrák kapcsán áttéti chorioidea rákot. 1942-ben Vetter közöl tüdőrákáttétet, 1944-ben pedig E. Wolff, Stallard két esetéről számol be szintén primär tüdő- és bronchus rákkal. 1945-ben E. Goodsitt ír le metastatikus choriodea carcinomát, mely elsődleges alsó ajakrákhoz társult. Ugyancsak 1945-ben Nelson és Goldsmith közölnek áttéti érhártya rákot elsődleges tüdő-, illetve emlőrákkal kapcsolatban. Goldsmith esetében a daganat betört az elülső csarnokba is. Az elsődleges rák helye leggyakrabban az emlő (65—66%). Ullmann statisztikája szerint 66 eset közül 39-ben az emlő, 9-ben a gyomor- és bélcsatorna, 4-ben a tüdő, 3-ban a máj, 2-ben a légcső és hörgők, 2-ben a pajzsmirigy, 2-ben a gátőr, 1-ben a mellékvese, 4-ben pedig ismeretlen volt a primär carcinoma helye. Kérdés, hogy miért az emlőrák okoz legnagyobb százalékban áttétet az érhártyában. Erre vonatkozóan Peris, Lagrange, Gilbert, valamint Luzsa is azt a magyarázatot fogadják el, hogy az emlőnek és a chorioideának hasonló a szöveti szerkezete. Az áttét a hátsó rövid ciliaris erek útján jön létre, ilyenkor a daganat a szem hátsó pólusán keletkezik (1. Luzsa esetét is). Ritkább az az eset, amikor a két hátsó hosszú ciliaris artéria viszi a carcinomás embolust, mely a metastasist képezi (1. Németh esetét). Ilyenkor a daganat az érhártya elülső részében keletkezik és könnyebben terjed rá a sugártestre és az irisre, amiket egyébként csak kivételesen szokott érinteni. A metastasis lehet egyoldali, de lehet kétoldali is. Először rendszerint a balszem betegszik meg, amit azzal magyaráznak, hogy az artéria carotis communis sinistra közvetlen ered az aortából. Az áttéti daganat kórszövettani képét az elsődleges daganat határozza meg. Klinikai képére jellemző, hogy subjective igen nagy fájdalom lép fel photopsiák kíséretében, emellett a látás még sokáig jó, szemben az elsődleges sarcoméval, amely már kezdetben rontja a látást. Szemfenéki képére jellemző, hogy rendszerint egy góc van, de Uhthoff, Wolfrum és Luzsa multiplex előfordulásról számolnak be. Ilyenkor az apró gócok összefolyhatnak. A daganat szürkés vöröses-sárgás színű, lapos és gyorsan növekszik. Jellemzi ezenkívül a pigmentszegénység. A daganat lapos voltánál és pigmentszegénységénél fogva annyira áttünő, hogy a diascleraíis átvilágítás negatív lelettel járhat. Egészen kivételes Kruckenberg esete, amelyben a daganat a szemgolyó kétharmad részét kitöltötte. Vérkeringési zavarok folytán vérzéseket, elhalásokat és embolus által részleges anaemia retináét is okozhat, mint Luzsának volt alkalma észlelni. Később ideghártyaleválást, secundär glaucomat, vagy érhártya gyulladást okoz. A daganat terjedhet hátrafelé az orbitába, akkor exophthalmus, szemizombénulások és trigeminus tünetek társulnak a kórképhez. A megbetegdés igen gyors lefolyású. Hirsch szerint az érhártya carcinomában szenvedő betegek élettartama kb. 7 hónap, Wolfrum szerint csak 5 hónap. 1947 októberében alkalmunk volt nekünk is egy metastatikus chorioidea carcinomát észlelni elsődleges bronchusrák kapcsán, melyet ritkasága és terjedelmes volta miatt érdemesnek tartunk ismertetni: R. M. 53 éves férfinak 1947 márciusában mellkasi szúrása, köhögése, izzadása és nehezen felszakadó köpetürítése támadt. Májusban magas lázzal ágyban fekvő beteg lett. Ettől kezdve állapota fokozatosan rosszabbodott, igen legyengült, s kb. 30 kilót fogyott. Ugyanez év júliusában erős fájdalmak közepette elveszett balszemének látása, majd szeptember végén fokozatosan romlani kezdett a jobbszem visusa is. A belgyógyászati diag nosis baloldali tüdőtumort állapítottmeg áttétekkel. Október 4-én szemészeti lelete a következő: Visus j. o. 5/10, b. o. fényérzés nincs. Mindkét szemgolyó külsőleg ép. Jobbpupilla szabályos, kp. tág, jól reagál, a balpupilla tágabb, fénymerev s csak consensuálisan reagál. Törőközegek tiszták. Szemfenéki lelet: j. o. csaknem körkörös széli és párnás ideghártyaleválás, a látóidegfő finoman elmosódott határú, kifejezett venosus bővérűséggel ; b. o. körkörös párnás ablatio. A leváltretinarész a papillát is fedi. Tensio mindkét oldalt jó. Ezen szemészeti
