Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
172 A rák igen ritkán a cornea hámjából és a conjunctiva más részéből is kiindulhat. Szövetileg ezek is planocellularis rákok. Ulbrich elszarusodó laphámrákot ír le a felső szemhéj kötőhártyájában, Ischreyt trachomás betegen talált a fornix superiorban elsődleges rákot, Bachstez primär tarsus rákról számol be, Gjessing pedig 1942- ben közöl izolált kötőhártya carccinomát. Klinikánkon két esetben találtunk a conjunctivából és két esetben a corneaból kiinduló elsődleges rákot. A kötőhártya rákok közül az egyik spinocellularis rák, a másik carcinoma planocellulare keratodes volt. Ez utóbbit egy 40 éves nőbetegen láttuk, kinél a daganat a bulbaris kötőhártya alsó és nasalis részéből indult ki, ráterjedt a plica semilunarisra és betört az orbitába is, úgyhogy exenteratio orbitaet kellett végezni. A cornea-rák igen ritka. A daganat rendszerint a limbusból indul ki és innen terjed a szaruhártya szövete felé, a szaruhártya szövetébe történő mélyebb behatolásra azonban kevés hajlandóságot mutat. A limbusból kiinduló rákok közül különösen figyelmet érdemelnek azon esetek, melyekben a daganat átszőve a corneát behatol az elülső csarnokba vagy a suprachorioidealis térbe. Saemisch ilyennek minősíti Remak, Alt, Parisolti, Sgrosso, Lagrange, Greeff, Caspar, Wedel és Bock eseteit. Neumann, Snell és de Brutto említ még ilyen eseteket. Fuchs hat esetről számol be, Hippel pedig Leber esetét ismerteti. Minden korban előfordul, Greejf szerint leggyakrabban gyermekeknél xeroderma pigmentosummal kapcsolatban. Ritkaságuk miatt különösen említésre méltók a szaruhártya izolált rákjai, vagyis a carcinomák, melyek nem a limbusból indulnak ki és ahol a limbus mentes marad az elváltozástól. Ilyen esetet többen leírtak, de izolált voltukat sokan vitatták. Hippel csupán Galezowski, Alfieri, Dreyer-Dujer, Aubineau, Bans és Gasparini esetét tartja izoláltnak, Manz, Noyes, Dolgenkow, Krämer és Eymann eseteit pedig papillomának, vagy a kötőhártyából kiinduló ráknak tekinti. 1946-ban Bedell közöl izolált cornea carcinomát. Elsődleges szaruhártya rákot közölt Papolczy is. Klinikánk rákos betegei között két izolált cornea carcinomát találtunk : Az egyik 68 éves férfibeteg, akinek szeme egy éve gyulladt. Szürkés-fehér színű, átlátszatlan, dúsan erezett szövetszaporulat fedte a szaruhártya kétharmadát, csak a nasalis egyharmad volt mentes daganatszövettől. A kórszövettani vizsgálat carcinoma planocellularet állapított meg. Ä másik izolált cornea carcinomát trachomás betegen láttuk, kinél a tumor a a cornea heges pannusából indult ki. Kórszövettanilag carcinoma planocellulare keratodesnek bizonyult. Elsődleges rák kiindulhat még a könnytömlőből is. Ez is a ritka megbetegedések közé tartozik. Magyar szerzők közül Imre számol be egyetlen könnytömlő rákról. A szemhéjráknál a primär sugártherapiát Imre nem ajálja, mert szerinte : 1. a röntgen vagy radiumsugarak hatásától a szemgolyót megkimélni nem mindig sikerül, 2. a sugártherapia utáni heges kifordulás sok esetben mégis szükségessé teszi a műtétet, de a sugártherapia hatására a szövetek vitalitásukat vesztik, minek következtében a sebgyógyulás rossz (Imre esetében a műtéti seb nem tapadt össze), 3. felületesen gyógyul a daganat s ugyanakkor a mélybe terjedhet. Szerinte ha a daganat jól elhatárolt és áttét nincs (vagyis operabilis), a tlierapia műtéti. Ennek két fázisa van : 1. az exstirpatio, 2. a plasztika. A műtét után még röntgenbesugárzásokat is kap a beteg. Ditrói hangsúlyozza, hogy a daganatot az ép szövetben kell körülhatárolni. Ezt különben műtétéivel bizonyítja, amennyiben plasztikai műtétéi után recidiva még egyetlen egy esetben sem fordult elő. Űjabban Baclesse sugártherapiával is igen szép eredményt ért el. Ha az epibulbaris, conjunctiva, vagy cornea-rák még izolált, ezeket kiirtjuk, de ha a mélyebb szövetekbe vagy az orbitába is beterjed, akkor enucleatio, illetve exenteratio orbitae jöhet csak számításba. Az eddig vázolt rákos megbetegedéseken kívül a szemgolyó belsejében is fordulnak elő carcinomák, ezek azonban az eddigiekkel szemben kizárólag áttétiek. 1872-ig nem tudtak arról, hogy a szemben is lehetnek áttéti daganatok. Ekkor közölte le Perls az első metastatikus chorioidea-carcinomát, amelyet tetemben kór
