Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
171 szemklinikáról), melyben 43 szemhéjrák összefoglaló leírását adja. Szerinte ez a daganat az összes szemhéj betegségek 1-13%-át teszi ki. Magyar szerzők közül Palich- Szánihó, Imre és Papolczy foglalkoznak a szemhéj rákokkal behatóbban. Papolczy a budapesti szemklinika 25 éves beteganyagából 110 szemhéjrák klinikai és pathológiai tulajdonságait tárgyalja. Follmann szerint a basalsejtű rákoknál a következő típusok különböztethetők meg : 1. szolid (nagy csomós, kis csomós, multicentrikus), 2. infiltrativ, 3. gyriform (simplex-adenoid) és 4. kevert formák. Leggyakoribb a nagy csomós szolid típus, ezt Papolczy is így találta. Az elszarusodó laphámrák a szemhéjon jóval ritkább. A basalsejtes rák a bőr és a nyálkahártyák hámjának basalis rétegéből, a szőrtüsző, verejték és faggyúmirigyek hámjából indul ki. A szemhéjakon kiindulhat még a szemhéj sajátos mirigyeiből, nevezetesen a Meibom — és Krause-mirigyekből, de kiindulhat a Moll-féle verejték és a Zeiss-féle faggyúmirigyekből is. A szemhéj bőréből kiinduló ú. n. basalsejtes rák klinikai képe a köztakaró egyéb területéből kiinduló basalsejtes rákéhoz hasonló. Kezdetben szemölcshöz hasonlít, majd lassacskán kifekélyesedik, felületesen terjed tovább és csak hosszas fennállás után nyomul a mélybe. A szemhéj sajátos mirigyeiből, a Meibom-féle mirigyekből kiinduló rák kezdetben chalazionhoz hasonlít, fölötte a bőr elmozdítható, a tarsussal összekapaszkodott. Később kifekélyesedik s ilyenkor csipkés szélű, mély kráterszerű. Szövetileg adenoid típusú. A Moll-féle mirigy rákját Coats írta le, a Zeiss-féle mirigyből kiindulókat pedig Bock, Michail, Alt és Rumschevits ismertették. Klinikánk 28 éves beteganyagában 30 szemhéjrákot találtunk.. Ebből 25 basocellularis, 1 spinocellularis, 1 planocellularis, 1 planocellularis keratodes volt, 1 pedig basocellularisból elszarusodó laphámrákba ment át. Elsődleges Meibom-mírigyrákot Grósz Emil írt le 1896-ban. Leírtak még Grignolo, Adamiick és Shoji, 1914-ben Scheerer a világirodalmat összefoglalva 17 esetet közöl. Papolczy két esetben talált Meibom-mirigyből kiinduló carcinomát. Bár aMeibom-mirigycarcinoma ritkán terjed át a szomszédos szövetekre és ritkán ad áttéteket, mégis áttétek útján halállal végződő eseteket is közöltek Tiersch és Snell, Riva pedig öt halálesetet ismertet az irodalomból. Papolczy a 110 szemhéjrák között három adenoid típusú carcinomát talált, ezek valószínűleg a szemhéj-mirigyekből indultak ki. A szemhéjrák hegesedése megrövidítheti a bőrt s így ectropiumot okozhat, de megtámadhatja a kötőhártyát, valamint a pillavázat is és elroncsolhatja az egész szemhéj szélt is, úgyhogy ilyenkor a kötőhártya és a szaruhártya kiszáradhat, gyulladásba jöhet és a beteg' megvakul. Leggyakoribb az alsó szemhéj rákja. A belső zugban levő carcinoma a szemgödörbe is betörhet. Regionális nyirokcsomó áttéteket a basalsejtes ráknál ritkán találunk, a mirigyek rákjainál gyakrabban. Az orbita rákja sohasem elsődleges, mert az orbitában hámszövet nincs. Lagrange, Birch-Hirschfdd és Imre szerint a rák leginkább a szemhéj-, illetve a kötőhártyáról terjed a szemüregbe. Salzmann szerint az orbitában csak a könnymirigyekből eredhet primär carcinoma. Másik aránylag elég gyakori előfordulási helye a ráknak a limbus corneae. Ezen a helyen ellentétben a szemhéjakkal kizárólag planocellularis vagy spinocellularis rák fordul elő. Klinikánkon 28 év alatt négy esetben észleltük. Ebből három planocellularis volt, a negyediknél abortiv elszarusodás jeleit mutatta ki a kórszövettani vizsgálat. 1923-ban Blatt basocellularis epibulbaris carcinomát közöl ú. n. kék sclerával idiopathias osteopsatirosissal és habitualis luxatióval kapcsolatban. Fuchs és Sattler eseteiben az epibulbaris rák a szarura is ráterjedt, de csak a Bowmannhártyáig. Steiner, Bistis, Koyanagi és Papolczy pterygiumból kiinduló epibulbaris carcinomát Írnak le. Coover pterygium utáni hegből látta egyízben kiindulni, de kiindulhat a szaruhártya egyéb hegeiből és pannusaiból, így régi trachomás pannus hegeiből is, amint egy esetben mi is észleltük. Ugyanennél a betegnél a planocellularis típusú epibulbaris carcinomát két évvel ulcus rodens képében lezajló szemhéjrák előzte meg. Papolczy 43 epibulbaris laphámrákot ismertet. Szerinte eleinte a limbusban szürkés-fehér színű, félgömbszerűen elődomborodó dudoros felszínű kis göböt látunk, mely az alappal összefügg. Később a kötőhártya felé terjed, az orbitába és a szemtekébe is betörhet.
