Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
170 53 negatív szemfenéki lelet esetében a tuberculin-positivok és negatívok száma csaknem egyformán oszlott meg. 25 negatív, majd BCG-vel oltott egyénnél az oltás után 8—12 hét múlva 15 esetben (61-5%) a szemfenékikép jórészt friss papilloretinitist mutatott. Ezek közül 12-nél történt újabb tuberculin-próba 8—12 hét eltelte után, amely minden esetben positivnak bizonyult. — A fentiek alapján határozott összefüggés állapítható meg a gümős allergia fellépése és az általunk ismertetett papilloretinitis között. — Papilloretinitis tuberculoallergia a miliaris gümőkór, a meningitis basilaris tbc., kiterjedt cavernás phthisis eseteiben éppen úgy észlelhető, mint a primo-infectio jóindulatú formáiban, az occult tbc. kórképeiben, sőt, a 2—3 hónappal előbb BCG-vel oltottak között is. Nem jellegzetes symptomája tehát sem a tbc.-s agyhártyagyulladásnak, sem a specificus toxicosisnak, hanem a gümős túlérzékenységi állapot múló következménye. PE3IOME. TaT .1. n Manyii .1.: Jamme nccaevioiiaiinn r.iaanoro ;i,na b cbh.hi c Baun,iiHauiieíi öuvi;. rtpu HCCJieAOBaHHH Aua raa3a 110-th óojili.ix 6e3 >Ka/io6, mh Hanum b 12.7 °/0 cayaanx TyőepKyjio-ajiJieprmecKHH papilloretinitis. Y He oÖHapynaiBaioinHX neroHHbix H3MeHeHHÜ 7 jihu c papilloretinitis, TyßepKyjinHOBan npoöa onasajiacb b 5-th cjiynaax nojio>KHTe.ribHOH, b oahomcoMHHTejibHOu H B o.iHOM cjiyiae-OTpHuaTejibHOií. B 53 cnyaanx no oi pnnarejibHbiM naHHbiM, uccJie«OBaHHH rjia3Horo «Ha, hhcjio nojioncHTejibHbix h OTpnuaTejibHbix TyóepKyjiHHOBbix npo6 pacnpeaejmjiocb noTM OAnnaKOBO. Y 25-th ryöepKyJiKHOBi.ix OTpnna're.nbHbix h iiotom npuBnibix B. Lf. >K. uhu 8—12 HCACjib nocjie itphbhbkh b 15-th cayaanx (61,5 °/0) Kaprima raa3Horo pna noKa3aaa öojibineii aacTbio cbokhíí papilloretinitis. Cpe/w BbimeynoMUHyTbix, k 12-th airuaM CHOBa 6buia npou3BeAeHa TyöepnyaHHOBaa, npo5a cnycm 8—12 Heneab, KOTopaa b KawflOM OTAeabHOM cayaae 0Ka3aaacb nojio>KHTejibHOH. Ha ochob3hhh BbimeH3Jio>KeHHoro mo>kho ycraHOBHTb iiojío>KMTejibHyio CBH3b MOK/iy npoHEijienneM TyöepKyae3H0H aaaeprnH h onncan- HbiM h3mh papilloretinitis. Irodalom-Boe, Nordisk Medicin. Stockholm, 1948. 39/31. — Gát L.: Toxical Papilloretinitis as a Typical Ocular Symptom in Tuberculotics. Ophthalmologica Vol. 117. No. 1. (Januar 1949.) — Gát L., Máriái L. és Orbán L.: Encephalomyelitis disseminatapapilloretinitis tüdőgümőkóros betegeknél. (Közlés alatt az Orvosok Lapjában.) — Groth-Petersen, E.: Maanedsskrift for Praktish Laegegerning og Soc. Med. Copenhagen, 1948. 26/4. — Havas A.: BCG-oltások. Orvosok Lapja, 1948 március. — Leitner, St. J. und Steinmann: Die primäre Tuberculose bei Erwachsenen und Kindern und ihre Entwicklung. Med. Verlag Hans Huber. Bern, 1948. —- Ustvedt, H. J.: Pulmonary Tuberculosis and its treatment. Oslo, 1947. A szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató : Ditrói Gábor ár. ny. r. tanár) és Bonctani, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének (igazgató : Gellert Albert ár. ny. r. tanár) közleménye. A szem és védőszerveinek rákos megbetegedései.* írták : Dr. Bors Mária és Dr. Nagy István. A szem rákos daganatairól szeretnénk rövid összefoglaló képet nyújtani, áttekintve a szegedi szemklinika 28 éves beteganyagát és szem előtt tartva a pathológiai, klinikai és therapiás szempontokat. Leggyakoribbak a szemhéjak rákjai. Pathológiai szempontból semmiben sem különböznek más bőrfelületek rákjától, legtöbb az ú. n. basalsejtes rák. Klasszikus szövettani képét 1903-ban Krompecher Ödön irta le «Basalzellenkrebs» c. munkájában. Ugyancsak 1903-ból származik az első nagyobb közlemény Mayedatól (a giesseni * Előadatott a Szegedi Orvosok Szabad Szakszervezete Tudományos Csoportjának 1948 május 20-án tartott ülésén.
