Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
166 E három stádiumnak megfelelő a szövettani kép is, amint azt pár nappal a halál előtt szemtükrözött és exitus után enuc.lealt szemek kórbonctani vizsgálatánál észleltük. Friss oedema esetén a szövettani metszeten a megfelelő területek duzzadtak, a septumok lefutása szabálytalan alakú, helyenként megszakított. A papilla erei maximálisan tágak, vérrel teltek, vérzések azonban nincsenek. A septumok görbék, helyenként ezek is megszakítottak. A második phasisban az erek tágsága már kisebbfokú, de adventitiáikban sejtes beszűrődés és kötőszövetképzés lép fel. Visszafejlődőben van az oedema is, a septumok görbülése kisfokú. A lezajlott szakaszban az oedema teljesen eltűnt, a szövetduzzanat megszűnt, a septumok normális struktúrájúnk. Az erek tágassága rendes, de faluk megvastagodott kötőszövetképződés miatt. Az Ophthalmologicában megjelent első közleményben mint toxicus tünet szerepel ez a jellegzetes papilloretinitis. Vizsgálataink első anyagát alkotó betegeink jórésze ugyanis súlyos, kiterjedt tüdőgümőkórban szenvedett. Azóta nagy anyagon vizsgáltuk tovább e problémát és azt találtuk, hogy a fenti jelenség a tuberculosis egészen kis kiterjedésű, jóindulatú formáiban is megtalálható. Később, ezt látva, a szemklinikái ambulantián egyéb panaszokkal jelentkezőknél is kerestük e képet, majd tüdőszakorvosi vizsgálatban részesítettük eseteinket. A tüdőgyógyászati ambulantián megforduló occult tbc.-s eseteket és egészen friss fertőzéseket pedig alapos szemvizsgálatnak vetettük alá. E munkaközösségből leszűrt tapasztalatok alapján alakult ki az a meggyőződésünk, amelyet a centenáris nagyhéten, a tüdőgyógyász szakcsoport ülésén tartott előadásunkban (Mdndi) még csak sejttettünk, hogy nem toxicus, hanem allergiás jelenséggel állunk itt szemben. A benignusan alakuló primoinfectio esetekben épúgy megtaláltuk a kórképet, mint a tbc. occult formáiban. E kórképekben pedig toxicus állapotról nem lehet szó. Itt a gümőkór bacillusának bomlástermékei által kiváltott allergiás jelenségek állanak előtérben. Ezt igazolja az egész jelenség múló, visszatérő jellege és a kórbonctani kép, amely teljesen megfelel az allergiás gyulladás Ftössle által leírt két phasisának : az exsudativ és productiv szaknak. Az elváltozás lezajlásának ideje igen különböző lehet, amint azt újabban észlelt eseteink mutatják. A kifejlődés és visszafejlődés 3—1 hét alatt létrejöhet, de elhúzódhat hónapokig is. Tartama átlagban 8—10 hétre tehető. Előfordulhat egy szemen, vagy mindkét szemen. Lehetséges, hogy mindkét szemen egyszerre keletkezik és fejlődik vissza, de találtunk a két szemen különböző stádiumú elváltozást is. Elmúlhat többé-kevésbbé kifejezett kötőszövetképződéssel, de visszafejlődhet enélkül is, amint ezt több alkalommal tapasztaltuk. A tünetek teljes lezajlása után, de visszafejlődése közben is felléphet újra a friss oedémás állapot. Ezt ugyanazon egyénnél több ízben volt alkalmunk észlelni. Ugyanazon egyénnél nemcsak a két szem különböző stádiumú papilloretinitisét találhattuk, hanem előfordult, hogy egyik szemen a fenti kórkép valamelyik stádiuma, a másik szemen pedig enyhe temporalis decoloratio volt, többé-kevésbbé kifejezett nystagmusszal együtt. Ezek szerint a gümős túlérzékenységi reactio vagy a fent leírt papilloretinitist okozza, vagy enyhe retrobulbaris neuritist, amely azonban nem jár színlátászavarral, még kimutatható látásromlással sem. A fenti allergiás reactióval egy időben természetesen úgy a központi idegrendszer egyéb helyein, mint más szervek területén is felléphet allergiás gyulladás. Ezt egyes betegeknél a subjectiv panaszok : fejfájás, szédülés, gastrointestinalis zavarok, izületi fájdalmak mellett esetleg észlelt objectiv neurológiai elváltozások is bizonyítják, amelyeket Orbán munkatársunk több esetünkben észlelt. (Erre vonatkozó közleményünk : «Encephalomyelitis disseminata — papilloretinitis tüdőgümőkóros betegeknél» —• Gát, Mándi, Orbán — közlés alatt az Orvosok Lapjában.) E szem tüneteket is idegrendszeri elváltozásnak kell tekinteni, mivel a szem központi idegrendszerhez tartozó részében találjuk meg. A szemen azért észlelhetjük aránylag könnyen e gyulladás enyhe formáit is, mert megfelelő műszerrel könnyen hozzáférhető részen szembetűnő helyen zajlanak le. E papilloretinitis ismételt fellépésének példája B. M.-né, 32 éves nőbetegünk esete. 1948 október 27-én jelentkezett a szemklinikái járóbetegrendelésen. A kórelőz
