Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
158 törzsek sulfaresistenciájával. Azok a szórványos esetek, amelyeket egyszer-egyszer a további ellenőrző vizsgálatok során mégis csak észlelni fogunk éppen, úgy lehetnek technikai hiba, mint elhúzódó szülés, korai burokrepedés következményei. Felvetették azt a kérdést, miért nem kombináltuk a régi és az új eljárást egymással, tehát a régi technikát az új gyógyszerrel, az új technikát a régi gyógyszerrel. Utalok részben a már elmondottakra, mely szerint a régi technika nem alkalmas arra, hogy a kötőhártyazsák minden részébe eljusson a gyógyszer, tehát ez nem is kerülhet szóba, de ha mégis a régi technikát az új gyógyszerrel alkalmaznánk, az eredmény előreláthatóan ugyanaz lenne, a megelőzés szempontjából, mint Credé eljárásánál; viszont ha az új technikát alkalmaznánk a régi gyógyszerrel, akkor a helyzet talán még rosszabb lenne. Ha ugyanis az új technika szerint ezüst készítményt csöppentenénk be, akkor az a becsöppentés helyén, a felső áthajlás külső harmadában ugyan 1 %-os oldat lenne, de mielőtt még a felső áthajlás többi részébe jutna, töménysége megváltozna. Az ezüstcsepp ugyanis azonnal kicsapódik a becsöppentés után és így az az oldat, mely a felső áthajlás belső harmadába jut, a gonococcusok elpusztítása szempontjából értéktelen ezüst fehérjét tartalmaz. Ha az ezüst készítmények mellett maradnánk, mint már említettem, nem tudnánk 100%-os végső eredménnyel küzdeni az újszülöttek szemkankójából eredő vakság ellen. A felhozottak nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a régi és az új eljárást egymással kombinálni nem lehet. Egyik bírálóm felveti a kérdést, vájjon van-e mésg sok értelme az újszülöttek szemkankó prophylaxisának, miután ma a szemkankót az esetek többségében olyan jól és olyan rövid idő alatt gyógyítani tudjuk. Szükségesnek tartom egészen röviden ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Ez annyit jelentene, hogy miután a fertőző forrás Csépai szerint az intézményes penicillinakció dacára nem változott, amiben Kálmán is egyet ért vele, — hiszen szerinte is csődöt mondott az intézményes penicillin akció, — az újszülöttek szemkankó prophylaxisa nélkül az újszülöttek szemkankója ijesztő módon megnövekedne, több mint kilencszeresére. Hogy mit jelentene a több mint kilen szeresére megnövekedett szemkankós újszülött ellátása (egyéb vonatkozásról nem is beszélek), azt nem nehéz elképzelni. Vitán felül áll, hogy az újszülöttek szemkankóját elsősorban megelőzni kell. Egy másik javaslat szerint szükséges lenne az osztályon, ahol eljárásom ellenőrizni fogják, előzetesen megállapítani, hogy minő eredményeket érnek el a Credéeljárás alkalmazásával és csak az után ellenőrizni az én eljárásomat. Ezt a javaslatot sem tudom elfogadni, mert nem látom semmi célját. Tudjuk jól, hogy a helyzet a Credé-eljárás bevezetése óta ebből a szempontból nem változott. Az 1%-os ezüst só most is az. A fertőző forrás pedig Kálmán és Csépai szerint nem változott semmit sem, így tehát mást ezen újbóli vizsgálatokkal úgy sem tudnánk meg, mint amit már amúgy is tudunk, s csupán az egész processzus felesleges elnyujtását jelentené. Sokan csodálatosnak tartják, hogy eljárásomban nem penicillint alkalmaztam, hanem sulfacetimidet. A levegőben van az, hogy erre a célra a penicillint kellett volna alkalmazni. Meg kell említenem, hogy eljárásom már 1939-ben alkalmaztam és nem rajtam múlott, hogy erről a kartársak nem szerezhettek tudomást. Természetes, a penicillint is vizsgálat tárgyává kell tennünk, azonban ebből a szempontból az a helyzet, hogy a penicillin szemkankó prophylaxisnak, ha nincsenek is leküzdhetetlen akadályai, olyan nehézségei vannak, melyek a penicillint egyelőre csak kísérleti célokra teszik alkalmassá, a gyakorlat számára egyelőre az újszülöttek szemkankó prophylaxisában a penicillin alkalmatlan. A penicillint ugyanis frissen és sterilen kellene készíteni a szülésznőnek a szülésnél. A kristályos penicillin kiszerelése olyan kis egységekre, amire nekünk szükségünk lenne, 1000—2000, legfeljebb 4000 E. pro dosi, azt hiszem, szinte végrehajthatatlan. Minél kisebb egységeket szereltetnénk ki, annál nagyobb lenne a tévedés lehetősége. 1000 egységnél könnyen előfordulna, hogy csak 500 E lenne, esetleg 2000 E. Persze, ha ezt figyelembe vesszük, akkor inkább magasabb egységeket kellene kiszereltetni, adagonként kb. 10.000 E.-et Kísérleti célokra az Országos Közegészségügyi Intézet rendelkezésemre bocsájtott penicillin-tablettákat 4000 E.-ben. Ennek pedig az a hátránya van, hogy ezt tablettázni nem is lehet, tehát tabletta massával kell ezt elkészíteni, amelyik vízben nem
