Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
159 oldódik. Ezért meg kell várni, míg a tabletta oldhatatlan anyagai a vízben leülepednek. Nagy kérdés azonban, hogy a tablettázott penicillin állás közben hatékonyságából mennyit veszít el? A pencillin prophylaxis folyamatban van, ezeket a kérdéseket éppen csak megemlítem, a gyakorlat majd megmutatja, mi legyen a teendő. De fel kell tennem a kérdést, miért ne sulfanilamiddal történjen az újszülöttek szemkankó prophylaxisa, amikor az olyan kitűnő eredményt ad, és amikor ennek tárolásával és elkészítésével nincsennek problémáink. Végül még egy kérdést szeretnék az orvosok nagy nyilvánossága elé tárni, éspedig azt, hogy eddig minden ilyen ellenőrzés intézetekben történt, az összes eredmények intézeti eredmények, miután pedig a szülések kb. 80%-a ma is az otthonokban történik, nem lenne-e helyén való ezt a kérdést legalább egyetlen sorozatban meghatározott területen kivizsgálni és tapasztalatokat szerezni arra vonatkozólag, miként alakulnak az eljárásommal elért eredmények az intézeten kívüli szüléseknél. Prophylacticus eljárások eredményeinek összehasonlító értékelésénél elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a védekezés hány %-ban eredményes. Védekező eljárásom alkalmazásával elért eredményeket a Credé-féle eljárás eredményeivel kell összevetni. Azon számok, melyeket Kühbacher Ferenc osztályáról helyettese és később utóda, Budiczky János, a gyulai állami kórházból ismertetett (2116 esetből eredménytelen nem volt), majd Schilling Béla közlése a budapesti Rókus kórház centenáris albumában (1860 esetből 2 szemkankós) és végül Kovács Ferenc adatai a debreceni szülészeti klinikáról (850 esetből 2 szemkankós) eltörpülnek ugyan a Credéféle eljárás ismert adatai mellett, azonban elégséges alapot nyújtanak arra, vájjon érdemes-e ezen vizsgálatokat nagyobb térre kiterjeszteni. Hiszen Credének magának összesen 1160 esete volt és ezek alapján eredményeinek ellenőrzése az egész világon megindult. A Handbuch der Augenheilkunde (3. kiadás 274. oldal) című gyűjtő munkából ismertetem az alábbi adatokat: "Vizsgáló: Eredménytelen: Credé saját vizsgálatai.................................................... 0‘2 % Späth.................................................................................... 0-5 % Braun.................................................................................. 1-93% Satz .................................................................................... 4 0 % Ellenőrző j Leopold................................................................................ 0-3 % vizsgálatok Schmitt ............................................................................... 3-0 % Haab (Zürich) .................................................................. 1-0 % Mayer (Kopenhága).......................................................... 2-0 % Howe........................ 0-65% Az elért eredmények között igen nagy különbségek vannak; megemlítem, hogy v. Jaschke olyan szerző eredményeit is ismerteti, akinél Credé eljárása 6%-ban eredménytelen volt. Ha azonban a legrosszabb eredményt adó 6%-ban eredménytelen eseteket nem is számoljuk hozzá, csak a Handbuch der Augenheilkunde-ban ismertetett 9 szerző átlag eredményeit keressük, akkor megállapíthatjuk, hogy Credé eljárása 1-5%-ban eredménytelen. Ha csak az ellenőrző vizsgálatokat nézzük, ezek átlag eredménytelensége 1:67%. Prophylacticus eljárások összehasonlító értékelésénél azonban nem csak azt kell figyelembe venni, hány %-ban alkalmas a betegség, jelen esetben tehát az újszülöttek szemkankója kifejlődésének megakadályozására, hanem minden más körülményt is mérlegelni kell. Mindnyájan tudjuk, hogy az ezüst só alkalmazásánál reaktív genyedés, gyulladás az esetek igen nagy számában előfordul. Crammer (Bonn) vizsgálatai szerint lápisz becsöppentésénél az újszülöttek 96%-ánál jelentkezik gyulladás és genyedés. Eljárásomnak nem lebecsülhetellen előnye az, hogy sem gyulladás, sem genyedés, de még izgalom sem következik be a becsöppentés következtében. Ha tehát mégis jelentkezik a szemen valamelyes eltérés a normálistól, azt már a kezdet kezdetén észrevesszük. Míg tehát Eredénél a reaktív izgalom elfedi az esetleges megbetegedés kezdeti jeleit, eljárásomnál akár csak kisjokú nedvesség jelentkezik is a szemen, az már egyenesen felhívja figyelmünket a betegség kezdetén és így módunkban van az azonnali
