Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

157

a sulfonamidokkal való kezelés további folyamán. Eljárásom alkalmazásánál azonban az újszülött addig nem kapott semmit sem és a terheseknél ma nem alkalmaznak már suli namidot preventív célzattal.

Van olyan vélemény, mely szerint eljárásom sok száz esetben eredménnyel alkalmazva nem jelenti még azt, hogy az eredmény eljárásom alkalmazásának következménye, mert lehet, hogy a szülőnők nem voltak kankósak és akkor természetes, hogy az újszülöttek nem kaptak szemkankót. (Bakteriológiai vizsgálat nem volt egy esetben sem.) Az elért eredményeket beállították úgy is, hogy ebben a kankó elleni általánosságban megindított küzdelemnek jelentős szerepe van, míg Credé idejében az újszülöttek szemkankója ellen csak helyileg küzdöttek. Az intézményesen alkalmazott penicillinakció során általánosságban is küzdünk a kankó ellen, feltehető tehát egyesek véleménye szerint, hogy percentuálisan ma kevesebb szülőnő kankós, mint Credé idejében, tehát kevesebb lehetősége is van ma szülés közben a fertőzésnek, mint volt annakidején. Erre vonatkozóan három közleményt ismertetek, amelyek egymástól függetlenül azt mutatják, hogy az intézményes penicillinakció ezt nem befolyásolhatta, mert 1. «Az eddigi vizsgálatok és eredmények szerint az intézményes penicillin akció csődöt mondott.» (Kálmán Ernő: A penicillin a venereológ'iába. 1947 október. Bőrgyógyászati Szemle.) 2. «A női gonorrhoea penicillinkezelésének elégtelensége folytán a fertőző forrás alig változott.» (Csépai Károly: Népegészségügy. 1948. 13. sz. 240. o.) 3. Végül ismertetem a gyulai nemibeteggondozó intézet jelentését az 1948. év első három hónapjáról, amikor is a budapesti menhelyről a gyulaiba áthelyezett anyákon a nemibeteggondozóban végzett ellenőrzéseken 40—50%-ban találtak kankós fertőzést (Dóczy Gedeon). Kálmán Ernő, Csépai Károly és Dóczy Gedeon megállapítását alátámasztják a különböző igen nagy statisztikai adatokkal rendelkező országok adatai is. Nem kétséges tehát, hogy eljárásom alkalmazásával elért eredmények azért következtek be, mert eljárásom hatékony volt. Ha nem eljárásom következménye lett volna az elért eredmény, akkor most legalább olyan, ha nem rosszabb eredményt kellett volna kapnunk, mint a Credé előtti időben, amikor is átlagban az újszülöttek 9-2%-a kapta meg a szemkankót. Howe adatainak birtokában, aki már a Neisser utáni időben kereken 50.000 esetet hasonlított össze a Credé féle védekezéssel és anélkül, megállapíthatom, hogy ha az a felfogás helytálló lenne, hogy az újszülöttek szemkankó prophylaxisában a go.-törzsek sulfaresisteneiája éppen úgy 50%-os, mint a kankó gyógyításában, akkor ezek alapján azt kellene feltételeznünk, hogy az újszülöttek 4-6%-a kapta volna meg a szemkankót. Ezen felfogás szerint 4762 esetet számítva 219 újszülöttnek kellett volna megkapnia a szemkankót. A valóságban pedig 4762 újszülöttből eljárásom alkalmazása mellett 4 kapta meg a szemkankót.

A felhozottak alapján bizonyosra lehet venni, hogy védekező eljárásom alkalmazásával érték el az eredményeket és nem azért, mert a szülő nők nem voltak kankósak és így eljárásomat a szülés közben történt kankós szemfertőzés következményeinek megelőzésére hatékonynak és alkalmasnak kell tekinteni.

Azzal a kérdéssel is kell foglalkoznom, hogy a szülés alatt a kötőhártyazsákba jutott bacteriumokat gyógyszerek helyi alkalmazásával elpusztíthatjuk-e minden esetben, vagyis elérhetünk-e 100%-os eredményt. Eddigi felfogásunk és tapasztalatunk szerint ez nagy anyagon nem lehetséges. Tudjuk jól, hogy zárt burok mellett is lehetséges az újszülött szemének kankós fertőzése, de különösen lehetséges ez korai burokrepedésnél, elhúzódó szülésnél, nem megfelelő technikánál. Azt kell feltételezni, hogy helyes technikával alkalmazott sulfonamid helyi prophylaxisánál eredményt csak akkor várhatunk, ha tényleg prophylaxisról van szó, vagyis ha a gonococcus csak bejutott a kötőhártyazsákba, de a bacterium vitamint (p. aminobensoesavat) még nem termelte ki saját részére és így a becsöppentett sulf mamid bacteriostaticus hatása feltétlenül érvényre jut. Ha azonban a bacteriumnak elég ideje van (korai burokrepedés, elhúzódó szülés) a bacterium vitamin kitermelésére, akkor már nem prophylaxisról van szó. Nagy anyagon tehát 100%-os eredmény eléréséről szó sem lehet. Ilyen szempontból nézve 4762 esetnek nem lehet perdöntő jellege, de annyit ezek alapján is megállapíthatunk, hogy a sulf namidok helyi alkalmazásban bacteriostaticus hatásukat kifejtik és nem kell számolnunk a gonococcus-