Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
154 hogy az eredménytelen esetekben soha se vették gyanúba az eljárást, hanem miután magukat nem okolhatták, a szülésznőben találták meg az okot. A szülészek ilyen értelemben foglalnak állást ebben a kérdésben, pl. v. Jaschke: Szülészeti kézikönyvében. A szülészeknek általában ez volt a felfogása erről a kérdésről, de volt olyan is, aki ezt a kérdést véglegesen megoldottnak tekintette, sőt olyan is akadt, aki szerint ez a kérdés csak azért nincs véglegesen megoldva még, mert mindig akadnak a szemorvosok között olyan szőrszálhasogatók, akik ezt a kérdést újra meg újra szőnyegre hozzák és nem hagyják elaludni. Persze a szemorvosok nagy többsége sem látja másképen ezt a kérdést. Közöttünk még olyan is akadt, aki törvény javaslatot is sürgetett az akkori idők szülészeti kormánybiztosánál azon szülésznők ellen, akiknek segédlete mellett lefolyó szülésnél még mindig előfordul szemkankó. Ezeket a helyzet jellemzésére hoztam fel. Hogyan magyarázták eredménytelen eseteiket? Az a gondolat, hogy a hiba esetleg magában az eljárásban lehet, úgy látszik eszükbe sem jutott. Érthető is, hiszen volt olyan intézet is, ahol 1000 szülésre mindössze két szemkankós esett. (Credé, Leipzig.) Bár Credé eljárásának kötelező alkalmazását majd az egész világon elrendelték, kísérleti, ellenőrző vizsgálatát eddig soha senki sem végezte el. Ezt én elvégeztem és pedig a becsöppentés technikáját vizsgáltam meg először. E célból a felső és alsó áthajlás mélyébe körülbelül 2 mm2-nyi fehér szűrőpapírt tettem és %%-os methylenkéket1 csöppentettem be Credé szerint. Az eredmény megállapításánál csak azon vizsgálatokat vettem figyelembe, amelynél a szűrőpapírt befejezett vizsgálat után ugyanott találtam meg, ahova a vizsgálat előtt helyeztem, tehát az áthajlás mélyén. A felső áthajlásba a szűrőpapírt úgy helyeztem el, hogy a felső szemhéjat fordítóm segélyével kifordítottam. (E. Oláh, Amer. Journ. of 0. 1932.) Miután meggyőződtem arról, hogy a vizsgálatokat kisgyermekeken éppen úgy el lehet végezni, mint csecsemőkön — eredmény szempontjából nincs közöttük különbség — ezért a csecsemőkön való vizsgálatokat csak az ellenőrzés számára tartottam fenn. Credé szerint becsöppentve a methylenkék oldatot, még nyomokban sem festődött meg sem a felső, sem az alsó áthajlásba helyezett szűrőpapír egyetlen egy esetben sem. E vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ha Credé szerint csöppentünk be, a becsöppentett oldatból nem jut semmi a szemhéj széle mögé, sem a pillavázi kötőhártyára, sem az áthajlásba. Feltéve tehát, hogy a használt szer a célnak teljesen megfelel is, hatását csak ott fejtheti ki, ahová eljut: Credé technikája mellett tehát csak a szemrésben, illetve a szemgolyónak azon részén lehet hatásos, amelyik a széttárt felső és alsó szemhéj széle között terül el. Ha azonban a kórokozó a szemhéj széle mögé jutott, a Credé-féle prophylaxis nem lehet hatásos. Credé becsöppentési technikájának ellenőrző vizsgálata után foglalkozzunk az általa alkalmazott szerrel. Az ezüst készítmények, mint szemkankó prophylacticum ellen emelt kifogások eléggé ismertek. 1. az esetek legtöbbjében reaktív genyedés és gyulladás jelentkezik a szemen. 2. a reaktív genyedés elfedi az esetleges kankós fertőzés kezdeti alakját és ezért a gyógyítás sokszor csak nagyon későn veszi kezdetét. Vakságügyi szempontból a Credé-féle szemkankó prophylaxis egyedül nem válthatja be a hozzáfűzött reményeket és az újszülöttek szemkankójának gyógyítása által elért eredmények teszik sokkal értékesebbé tényleges értékénél. Természetesen a bizonyitást ki lehetne egészíteni, sőt ad absurdum teljessé lehetne tenni. Ha ugyanis egymástól függetlenül, de egymással szembe állítva képzeljük el az újszülöttek szemkankója mai gyógyítás módjának és a Credé-féle prophylaxisnak eredményeit, akkor látjuk csak, mi a Credé-féle prophylaxis tényleges értéke. Ha csak a Credé-féle prophylaxist alkalmaznánk, bizonyosak lehetnénk abban, hogy az újszülöttek egy csoportja, akik a Credé-féle prophylaxis dacára is megkapják a szemkankót, miután kezelésbe nem részesítenénk őket, részben vagy teljesen megvakulnának és így az a bizonyos arányszám megállapítás, mely az újszülöttek szemkankójában megvakultak számát viszonyítja az összes vakok számához, azt mutatná, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint a Credé-féle prophylaxis alkalmazása előtt volt, hiszen Credé idejében éppen úgy 1 Különböző színes csöppeken kívül ezen kísérleteket 1%-os argentum aceticummal és különböző sulfamid-készítménnyel is ugyanilyen eredménnyel végeztem.
