Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
155 lápiszolták a szemkankós újszülötteket, mint ma (1940. !) és a kezelt esetek egy része akkor is meggyógyult. Az arányszám tehát soha el nem képzelt magasságra emelkednék. Ha ezzel szemben minden újszülöttet — akiknél természetesen Credét nem alkalmaznánk — mihelyt meg lehet állapítani a kankós szemfertőzést azonnal, mai legjobb tudásunk szerint gyógyítanánk, az arányszám nullára csökkenne. (1949.) Ha tehát külön a prophylaxis és külön a gyógyítás várható eredményeit egymással szembe állítjuk, az a kép alakul ki, hogy a Credé-féle prophylaxis tényleges értéke egyes esetekben kérdéses. A Credé-féle prophylaxis bírálatánál nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy azon esetekben, amikor a gonococcus a szemhéj széle mögé, esetleg az áthajlásba jutott, amikor tehát feltétlen szükség lenne a védelemre, nem tudja megvédeni az újszülöttet a fertőzésből származó betegség ellen, mert vizsgálataink azt mutatják, hogy a Credé szerint becsöppentett oldat egyáltalán nem jut el az áthajlásba. Ez magyarázza, hogy miért adott az intézeten kívüli prophylaxis rosszabb eredményt — egyebek mellett — mint az intézeti. Külső körülmények folytán inkább előfordul az, hogy a szülés fölöslegesen elhuzódóvá válik az intézeten kívüli szülésnél. A szülés elhúzódása következtében a kórokozónak inkább van ideje, hogy bejusson a szemhéj széle mögé, az áthajlásba és akkor a Credé-féle technikával történő becsöppentésnél a becsöppentett szer nem is kerülhet direkt érintkezésbe ezekkel. A Credé-féle eljárás értékét megállapító felfogásom nem negatív jellegű, mert ugyanakkor jelenthetem, hogy a vakság elleni küzdelem eredményesebbé tételére alkalmas védekező eljárást dolgoztam ki. PE3IOME. Kmiijib O.iax: 0 .leítCTHiit(‘.ii,hoíi höhhocth npo<]>ii.i:iktiikii no Kpe.ue. npoBepoaHoe ucnbiTaTeabHoe HCcneaoBaHHe cnocoőa Kpeae őburo npoBeaeHO mhoio T3KHM 06pa30M, MTO H nO/IOWHJI Ha ÄHO BepXHerO H HH>KHerO CBOfla OKOJIO 2 MM2 őejioft (JiHJibTpHpyiomeH őyMaru, HaaanaB oKpameHHbie Karom, cooTBeTCTByiomero pacTBopa argentum acetium h argentum nitricum PeayjibTaT: npn HaKanbiBaHrm no Kpe/re Hrmero H3 HananaHHoro pacTBopa He nonaaeT no3agH xpaa Béna hh Ha cjiH3HCTyio oőojioHKy pecHHMHoro oőoaa h hh Ha cboa. CneaoBaTenbHO, ecJin B03ŐyAHTejib 6ojie3HH nonan no3aAH Kpaa Béna, npotjmnaKTHKa no Kpege He M0>KeT öbiTb 3([)(})eKTHBHOH. ripHHHHeHHoe cepeőpHCTbiMH KanjiHMH peaKTwBHoe raoeHHe, nOKpbmaeT HanajrbHyio (jmpMy 3BeHTyajibHoro roHopeíiHoro 3apa»ceHHH, BcneACTBHH nero aeneHHe nanHHaeTca cjthlukom no3AHO. C tomkh 3peHHH npeAoxpaHeHHH cnenoTbi uemrocrb cnocoöa Kpeae SHanmeabHee BcaeACTBne ycnexoB, AOCTHrHyTbix BbiaennBaHHeM raa3H0ü roHopen y HOBopo>KAeHHbix. A gyulai állami kórház szemosztályának közleménye. Az újszülöttek szemkankója elleni védekező eljárásom a kritika és ellenőrzés tükrében.* Irta : Dr. Oláh Emil szemészfóorvos. Az újszülöttek szemkankója megelőzésére szolgáló eljárásomnak1 csak azon kritikáival foglalkozom, melyek a magyar Szemorvos-, Szülész szakcsoport, a Vakságügyi Bizottság ülésein és különböző anqueteken hangzottak el, valamint ebben az ügyben hozzám intézett levelekben és az Orvosok Lapjá-ban olvastam. Magától értetődik, hogy ezeken túlmenően is történtek olyan megnyilatkozások, melyek igen erősen befolyásolhatták azok állásfoglalását, akik hivatva voltak dönteni ez * Előadatott Budapesten, a Szemorvos Szakcsoport 1949 március 13-i ülésén. 1 Először a felső és utána az alsó áthajlásba csöppentünk. Balkezünk mutatóit ujjával a külső és középső harmad határán felhúzzuk kissé a felső szemhéjat, miáltal a szemhéj széle ezen a helyen elemelődik a szemgolyótól. A szemhéjszél hátsó ajakára
