Szemészet, 1944 (80. évfolyam, 1-2. szám)

1944-10-01 / 1-2. szám

10 vei együtt egy év alatt elkészült. A költségek 900.000 koronát tettek ki. — Kiegészítésül tartalmaz még e szám 13 jól sikerült fényképet a klinika egyes részeiről, valamint az épület több alaprajzát és metszetét. A Szemorvos Egyesület ezévi közgyűlésén Szili Adolf elnöksége alatt megalakult a Vakságügyi Bizottság, melynek feladatát és mun­káját Szili és Herczog Irma vázolták. A tudományos ülésen Hoór referáló előadása (A keratitis parenchymatosáról) és Blaskovicsnak a ptosis operálására kidolgozott új műtéti eljárása keltett nagyobb figyelmet. 1909-ben a XVI-ik Nemzetközi Orvoskongresszus Budapesten tartotta üléseit. Bár ugyanezen év folyamán zajlott le Nápolyban a Xl-ik nemzetközi szemészeti kongresszus, ennek ellenére a külföldi szemorvosok körében nagyfokú érdeklődés mutatkozott. A Szemészet 1. számának bevezetőjében Grósz Emil — mint a kongresszus fő­titkára és szemészeti szakosztályának elnöke — felhívást intéz a hazai szemorvosokhoz, melyben minél odaadóbb és hathatósabb támogatásukat kéri, hogy a külföldiek minél jobb benyomásokkal távozhassanak. A kongresszus augusztus 30. és szeptember 23-ika között zajlott le. A Szemészet ünnepi száma Grósz megnyitóbeszédét németül, franciául és angolul is közli: „Meghatottan állok itt Önök előtt; érzem, hogy indokolnom kell azt a bátor­ságot, mellyel mi: kis nemzet a legnagyobb nemzetek tudósait együttes tudomá­nyos munkára szerény otthonunkba hívtuk. Egyik kongresszus alkalmával Svéd­ország delegátusa azt mondotta, hogy a tudomány fája minden talajon megterem, ha azt ápolják. Büszkeséggel említhetem, hogy a szemészet tudományának fája Magyarországon nem fiatal ültetvény, hanem erős százados törzs, melynek gyö­kerei mélyen belenyúlnak közintézményeinkbe, s melynek már virágai, sőt gyü­mölcsei is vannak. . . Minden nemzet rá fog ismerni a hatásra, melyet intézmé­nyeink fejlesztésére gyakorolt, s ha Boerhave Communis Europeae praeceptor el­nevezést viselte, legyen szabad nekünk arra aspirálni, hogy communis Europeae discipulus nevet érdemelhessük ki....“ A kongresszuson elhangzott előadások az ünnepi számban a magyaron kívül részben németül, részben angolul jelentek meg. Ugyanez évben ünnepük az újonnan épült szegedi és brassói Állami Szemkórházak megnyitását. Az előbbinek Leitner Vilmos, az utóbbinak Fabritius Ágoston lett az igazgató-főorvosa. Fényképekkel és tervrajzokkal illusztrált beszámolójukban (1 — 2. sz.) részletesen ismertetik a két új középületet. Az 1910-es év nagygyűlésén hangzik el az első Schulek Vilmos­­előadás, melyet Grósz Emil tartott: „A sympathiás szemgyulladás­­ról‘\ Az egyesület határozata értelmében a Schulek-előadások fölött — tekintettel ünnepélyes voltukra — vitát nem tartanak. Ugyancsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom