Szemészet, 1944 (80. évfolyam, 1-2. szám)
1944-10-01 / 1-2. szám
11 ezen az ülésen hallunk Magyarországon először a szaruhárlyaátültelésről. Fejér Gyula egy esetével kapcsolatban beszámol a „Keratoplastiea tanának jelenlegi állásáról“. Műtéti eljárásának érdekessége, hogy a donator bulbusból nem az enucleatio után vágta ki a korongot, hanem előtte, továbbá, hogy semmiféle rögzítést nem használt. Technikája egyébként nagyjában megegyezik a maival. A következő évi ülésen megint két új szemkórház megnyitásáról hallunk: elkészült az újvidéki és a gyulai kórház szemosztálya. Sőt az eilnök örömmel jelenti, hogy a zsolnai szemkórház építéséinek a megkezdése is már csak formaságokon múlik. Az előadások között ifj. Imre József nagyjelentőségű újdonságot mutat be: a Schiötz-féle tonometert (1911!), amely általános érdeklődést váltott ki. A 49. évf. 1. számában Grósz Emil beszámol a magyarországi trachomaellenes védekezés eredményéről az 1886 : V. te. 25 éves évfordulója alkalmából. Örömmel veszi tudomásul, hogy a hosszú küzdelem, majd a rengeteg munka eredménye máris jelentkezik, a trachomások száma apad. A budapesti szemészeti rendelések összesített statisztikájában 1891-től 1910-ig a trachomás jelentkezők száma 7'2%-ról 2'5%-ra csökkent. 1913-ban a Szemészet jubilál: 50-ik évfolyamába lép. Az 1. füzet ünnepi számnak készült, s 15 ívnyi terjedelmével, valamint értékes tartalmával valóban a legszebb számok egyike. A bevezető értekezés Hess müncheni professor tollából került ki ,,A napfénynek a szemre gyakorolt valóságos és állítólagos káros hatásáról“ címmel. Utána ifj. Imre nagyszabású összefoglaló dolgozata következik „Az ophtalmia sympathica“-ról. Ebben a számban találjuk Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biochemikusunk egy cikkét is, amelyet mint az I. sz. Anatómiai Intézet gyakornoka közölt „A disznó canalis hyaloideusa“ cím alatt. A továbbiakban részletes jelentést kapunk az összes budapesti és vidéki szemklinikák és szemkórházak előző évi működéséről. Orvostörténeti szempontból nagyon érdekes id. Imrének „Emlékezés Schulek Vilmos kolozsvári működésére“ című visszapillantása. A kolozsvári egyetem alapításának 40 éves évfordulója alkalmából nemcsak Schulek kolozsvári működését tárgyalja kimerítően, hanem bevezetőjében az egész magyar szemészeti oktatás története felett is áttekintést ad. A Szemorvos Egyesület gyűlésén Gelencsér (Rosenfeld) Miksa indítványt terjeszt elő, melyben javasolja, hogy forduljon az Egyesület beadvánnyal a kereskedelmi miniszter úrhoz, melyben kérje, hogy a látszerészipart emelje a képesítéshez kötött iparágak közé: „... Olyan boldog államban, ahol a körültekintő törvényhozói gondosság még
