Szemészet, 1944 (80. évfolyam, 1-2. szám)

1944-10-01 / 1-2. szám

9 mánya és Scholtznak „A trachoma földrajzi elterjedése Magyarorszá­gon“ című statisztikai munkája. A következő évfolyam első száma értesít a M. Sz. E. igazgató­választmányának első üléséről, melyen ügyvezető elnökké Grósz Emilt, helyettes elnökké pedig id. Imre Józsefet választották meg. A tudományos ülésen a referáló előadást Grósz Emil tartotta „A glau­coma gyógyításáról“ címen. Az előadók és hozzászólók nagy száma azt bizonyította, hogy a tudomány iránti érdeklődés hazai szemorvo­sainkban igen nagy, s hogy az egyesület megalapítása, s a tudomá­nyos ülések megindítása az 1900-as évek legsikerültebb alkotása volt. Ha a következő évfolyamok tartalmát figyeljük, szembetűnik, hogy a legértékesebb előadásokat nem a lap tudományos részének a hasáb­jain, hanem a tudományos ülések referátumai között találjuk. Mivel az üléstudósítás a legtöbb előadást szószerint hozza, ez a tartalom szempontjából nem jelent hátrányt, viszont rámutat arra, hogy a tudományos vezetőszerep a Szemészet lapjairól lassanként a Szem­orvos Egyesület hatáskörébe csúszik át. Az 1907-es tudományos ülésen hangzott el Scholtz Kornél rend­kívüli alapossággal elkészített összefoglaló előadása: „A vakság okai­ról Magyarországon“. Az összes betegségekről statisztikát ad, meny­nyiben járulnak hozzá a vakok számához. Az eredményt — ahol lehet — összeveti külföldi adatokkal. Vizsgálja a vakokat nem, élet­kor szerint, végül az elhárítás lehetőségeit fejtegeti. Az 1908-as évfolyam a statisztikák és működés-ismertetések jegyében készült. Grósz Emil beszámol a pesti szemklinika 1905., 1906. és 1907. évi működéséről. Ugyanebben a számban ismerteti Blaskovics az újonnan megnyílt Állami Szemkórházat. A Székesfő­város ugyanis még előző évben bejelentette, hogy a Szent István­­kórház trachoma-osztályát meg akarja szüntetni. Mivel a nagy­­forgalmú osztály a szembetegek ellátásában fontos szerepet vitt, meg­szűnése nagy veszteséget jelentett volna. Az egészségügyi kormány­zat, hogy ezen segítsen, egy teljesen új kórházat létesített, amelyet részben a megszűnő trachoma-osztály pótlására is szántak. Az Állami Szemkórház 1907 szeptemberében nyílt meg 83 ággyal, Blaskovics vezetése alatt. Pontosan egy évre rá nyílik meg egy másik igen jelen­tős intézményünknek — a Szemklinikának — új hajléka. Az 1908-ik évfolyam 4. számát a szerkesztőség teljesen az új klinika bemutatásának szenteli. A régebbi szemklinikái épületek ismertetése után megtudjuk, hogy az új otthon Korb és Giergl ter­vei szerint épült. Az építkezést fíeischl Gusztáv vezette, olyan lelke­sedéssel és szaktudással, hogy a hatalmas épület teljes berendezésé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom