Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

.4 Budapesti Pázmány Péter Tud.-Egyetem Szemklinikájának közleménye. (Igazgató: Imre József dr. egy. ny. r. tanár.)

Szemtünetek xeroderma pigmentosumban.

Irta: NÉMETH LAJOS dr. egyel, tanársegéd.

Bőrbetegségekben szenvedőkön gyakran látunk szemészeti érdekkel bíró elváltozásokat. Ezek jelentkezhetnek a szem külső részein, de ismerünk olyan bőrbetegségeket is, amelyek intraoculáris tünetekkel járnak. Az első csoportba tartozó nagyon ritka kórkép a xeroderma pigmentosum. Ez a legtöbbször csak bőrgyógyászati vonatkozású megbetegedés zsenge gyermekkorban úgy testi, mint szellemi fejlődésben visszamaradt gyermekeken támad. A test napsugárzásnak kitett részein bőrelváltozások mint vörösödés, erythemás foltok, értágulatok, majd szeplőszerű testenyzettség jelentkeznek. Később a bőr egyes kicsiny körülírt területei megvékonyódnak, atrophiássá válnak, másutt pikkelyes hámlás, szemölcsszerű kiemelkedés támad, ami végül is daganatos túlburjánzásra, sőt daganatos áttétekre vezet. A megbetegedés ennek folytán rosszindulatú és alig befolyásolható.

A megbetegedés oka legtöbbször nem állapítható meg. Annak ellenére, hogy ilyen irányú vizsgálataink majdnem mindig negativ eredményre vezetnek, szerepel az irodalomban lues, családi terheltség kórok gyanánt. A bőrelváltozások oka legnagyobb valószínűség szerint a bőr túlérzékennvé válása. Ezt a feltevést támogatja a xeroderma pigmentosumban szenvedők vizeletében kimutatható porphyrin is. Monjardino legutóbb közölt megfigyelése pedig, hogy a xeroderma pigmentosum gyakrabban fordul elő a Földközi-tenger mellékén, ahol különösen tartós és intenzív fényhatásnak van kitéve a bőr, felhívja a figyelmet a napsugarak szerepére. Erre mutat különben az a tény is, hogy főleg a napsugarak hatásának kitett bőrterületeken látunk elváltozásokat.