Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

9 A bőrelváltozásoknak megfelelően a szemhéjak bőrén hasonló tüneteket láthatunk, amelyek az arcon és a szemhéjakon sajátságos loltozottságot hoznak létre. A szemhéjból' megbetegedése másodla­gosan a pillaszörsor részleges hiányát, vagy azok befelé-, illetőleg kifeléfordulásál okozhatja aszerint, bogy entropium, illetőleg ektro­­pium támad. Ez utóbbiak kifejlődését előmozdítja az ilyenkor min­dig megtalálható kötöhártya-hurut. Feltűnők a teleangiektáziák a szemhéji és áthajlási kötőhártyán. A szemhéjak daganatos elváltozása akkor okoz különösen nagy gondot, ha nagy kiterjedésű roncsolási és hiányokat okozott. A szaruhártya szövődményei közé tartoznak a hámhiányok, szaruhártyafoltok és ereződések. Egyik /legritkább szövődmény xeroderma pigmentosum mellett a limbusban támadó epibulbáris daganat. Lederer 1919. évi statisztikájában 48 szemészeti vonatkozású esete közül 7 epibulbáris carcinomás szövődményt említ. Az irodalomban azóta elvétve fordulnak elő közlések hasonló szö­vődménnyel, így említést érdemel Sezer, Filippi-Gabardi esete, az utóbbi főleg azért is, mert az epibulbáris carcinoma a szaruhártya lemezei közé beterjedve áttörte a Descemet-hártvát is. Az irodalom­ban legutóbb megjelent közlések Monjnrdinótó\ és Sagortschewtől származnak. Az epibulbáris daganatokat legtöbbször enucleátióvaJ távolították el, vagy röntgen-besugárzással kezelték. Említés történik még egyes közlésekben irispigment-zavarokról, irisatropbiáról és lencsehomályokról is. Klinikánkon xeroderma pigmenlosumban szen­vedő kisfiú mindkét szemén epibulbáris carcinomát észleltünk. A ti­­zenkétéves fiú családi adataiban örökléses tényezők nem szerepeltek. Nagyszülei, szülei, öt testvére egészségesek. Arca másfél év óta fol­tos. rajta vérző csomók nőttek, szemei körülbelül féléve fájnak, igen fényérzékenyek, könnyeznek és váladékosak. Felvételekor arcán, nya­kán, kezén az említett bőrelváltozások látszottak, ezenkívül a jobb arcfélen három pörkkel fedett lencsényi és annál kisebb kifekélye­­sedett daganat volt. Ezeket később a bőrklinikán rádiummal és ége­téssel sikeresen gyógyították. Az arcbőr egyéb /elváltozásait ultra­­septvles fényvédő kenőccsel fedték és a szervezet általános erősíté­sére törekedtek. Látásélessége mindkét szemén 5/6. A vizsgálatokat megnehezí­tette a feltűnően nagyfokú fénykerülés. Kötőhártyája vörös, egyenet­len felszínű, emellett számos leleangiektáziát láttunk rajta. A jobb szemen alul-belül lencsényi szürkés-fehér, egyenetlen felszínül és ke­mény tapintató daganatszövetet láttunk, amelynek fele a szaruhár­tyán, fele a szemtekei kötőhártyán helyezkedett el, úgyhogy a szaru­­hártyai fele majdnem a pupillaris széllel szemközti szaruhártyarészíg terjedt. A balszemen körülbelül kendermagnyi hasonló kinézésű epi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom