Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

rúban már Krückmann és Gre.eff az 1',) 1 (>-i heidelbergi Tagungon leszögezték volt.

Ha már most a szemsérülések százalékos megoszlását vizsgálom, úgy a következő táblázat nyújt erről felvilágosítást:

D

Krimi

I. v i 1

á g h á b 0

r ú

II. világháború

%

háború

(franciák)

187O/7I

(német)

Grósz

Klauber

Fleischer

Rohrschneider

saját

Gvalogs. lövedék .

40

60

46- 6

15 1

i 1

5-2%

Tüzérs. lövedék . . ,, lőttaknn .

60

60

2® 2 = 45-8 25-6 40 s

30'2-40-5 10-3 J

56

—

36~48 ”

Kézi gránát............

—

—

7-9

7

—

10 „

21

12-4 „

Repülő bomba . . .

—

—

—

3

—

2-8 „

Légnyomás (külső sérül, nélkül) . .

—

—

—

5-2 „

3-8 ,.

Baleset.....................

8’8 „ 3-8 .,

Egyéb ill. ismeret -r

100%

Régi igazság, hogy egy statisztika csak akkor ad hű képet, hogyha részletező és ha kísérő magyarázat van hozzá. Az idézett idegen adatok hiányosak s csak hellyel-közzel használhatók fel összehasonlításul a magam adataival; mégis kiolvasható a táblázatból a korszerű hadviselés, közelebbről: a honvédség szovjetföldön viselt háborújának néhány különlegessége, jellegzetessége.

A legfeltűnőbb a gyalogsági fegyverek okozta szemsérülések csökkenése; magyarázata ennek az, hogy gyalogsági fegyvert manap csak 400 rn-en alul, de leginkább közelharcban használnak. Mégis az 5'2% irreálisan csekélynek tűnik; feltétlenül többnek kell valójában lennie, de fej-, illetve szemsérüléseknél a gyalogsági lövedék okozta azonnali vagy egyhamar hekövetkező halál gyakori lévén, így ez esetek már nem szerepelnek a hátországba került sebesülések közt. A kézigránátok okozta sérülések valamelyes növekedést mutatnak. A tüzérségiek lényegében egyszinten maradtak, ha hozzávesszük az aknalövedékeket; utóbbiak hadászati szempontból a gyalogság fegyvereihez tartoznak, de voltaképen mégis gránátok. Érdekes azonban,