Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)
1943-06-01 / 1-2. szám
6 hogy a tüzérségi lövedékek 12%-ához képest, az aknagránátok háromszorosan többel, 36%-kai szerepelnek nálam. Ennek magyarázata az, hogy a mi frontszakaszunkon, aránylag gyér tüzérségünk mellett, de absolut értelemben is, az oroszok szokatlanul tömegesen rendelkeztek aknavetőkkel. Egyedülállóan szerepel a II. világháború rovataiban a telepített akna, mely nekünk szemészeknek a legveszedelmesebb ellenségünk, minthogy jóformán mindég binocularis sérülést okoz. liohrschneidcrnél 21%-kal szerepel s ez majdnem duplája az én 12'4%-onmak. Erre abban lelek magyarázatot, hogy a németek offenzivebb időszaka szolgáltatott ily többletet, mert a telepített aknák általános előrenyomuláskor, felderítő vállalkozásoknál, partizánvidékeken ejtik az áldozataikat. Aránylag csekély százalék a repülőbombák által okozott szemsérülés, ami azt igazolná, hogy az ellenség repülőtevékenysége nem volt túlságosan intenzív, illetve hatásos a mi szakaszunkon. A trükkök okozta sérülések oly időkből valók, amikor az ellenség visszavonult s az átengedett területeken visszahagyta aljas eszközeit, melyek eredményességét illetően ördögi ravaszsággal az örök emberi kíváncsiságra és könnyelműségre jól számított. A baleset rovatban szereplő esetek fele lovakkal volt vonatkozásban (patkolás, ostor, lófarok), ami jele annak, hogy hadseregünk az oroszországi nyomorult útviszonyokhoz igazodva nagyrészt fogatolt volt, vagyis kevéssé motorizált. A többi baleset útépítésből, építkezéshez szükséges fadöntésből, faaprításból eredt. Curiosumként megemlítek egy különleges esetet: a sátorban alvó honvéd szemére kb 1 méterről leesett roham sisak pereme inhártyarepedést okozott. Egyetlen egv eset volt már gyógyult olyan szaruhomályokkal, melyeket korábbi kortörténet fagyásosnak tartott. A tisztán légnyomásos esetek egy része, valamint az ismeretien eredetű esetek jelentős része valószínűleg repülőktől származik. A sebesülések utóbbi fajtájában ugyanis villámszerű hirtelenséggel következik be a sérülés és rendszerint eszméletvesztéssel jár, úgyhogy a sérült anamnesl ikusan nem tud számot adni sebesülése körülményeiről. Szúrásos sebesülésem egyetlen egy akadt; ezt egy hadifogoly ejtette kísérőjén amikor azt bicskával megszurkálta s eközben egyik corneájat behasította. A sérülésnek egyik vagy mindkét szemet érintő voltát, valamint áthatoló vagy nem áthatoló természetét illetően alábbi táblázatom kikerekített adatai szolgáljanak százalékos számukkal:
