Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)
1943-06-01 / 1-2. szám
3 it pusztítás torén. Ez abban mutatja meg magát, hogy az aknahatást (légnyomást) óriási mértékben felfokozni sikerült s a repeszhatás azáltal vált még hatásosabbá, hogy minél több, de kisebb darab, súlyához képest aránytalanul nagy erővel vettetik szerteszét széles hatókörzetben. E szilánkhatás érint minket szemészeket közelebbről. mert míg a repeszek a fejsebészet körébe tartozó nagy sérülések okozásával, átterjedőleg szemészi területen képesek okozni olvmérvű roncsolásokat, hogy szemészi vonatkozásban legfeljebb csak másodlagosan szóbajövő plasztikai beavatkozásra kerülhet sor, addig a szilánkok okozta sérülések a mi „par excellence“ ressortunk. A légnyomás — mint ezt a haditechnikusok magyarázzák — 1/200—1/500 másodpercig tartóan összenyomja a levegői, majd a légsűrűsödés következtében keletkező légritkulás szívóhatása kb. 1/20 másodpercig tart; a megmozgatott levegőmennyiség ilyetén kiegyenlítődése többszörösen lökésszerűen hat; a mi eseteinkben a szemgolyókat zvxzódásszerűen éri, vagyis mintha a szemekre ható compressiót akár közvetlen hozzájukütődés okozná. Adómnak a fegyvergolyók mechanismusát és hatását tárgyaló beosztása és Cordsnak az orbitasérülésekről szóló fejtegetései (Handbuch der ärztlichen Erfahrungen im Weltkriege V.) helytállók mai vonatkozásban is. Eszerint a szemgolyót érő közvetlen hatás folytán teljes találat esetében szilánkok egyszeri vagy kétszeri átfúródással jutnak a szembe; gyalogsági lövedékek vagy ennek megfelelő nagyságú repesz, tárgy (kő) valósággal szétveli felismerhetetlen kis részletekre szétpukkasztja a szemgödrön belül a szemgolyót. (Ilyen keresztül-kasul hegesedett részletek eltávolításával egy esetemben majd egy órányi munkámba került, amíg műszem viselésére alkalmas, kifogástalan kötőhártyazsákot sikerült kialakítanom.) A zúzödásos vagy súrlódó lövés, amennyiben a szemgolyók burkait nem nyitja meg, akár a közvetett hatás esetében is, amikor az orbita tartalmát éri vagy csak a szemüreget súrolja, egyaránt mint zúződás hat a szemgolyóra s okozza a szemgolyón belüli leszakadásokat, berepedéseket, vérzéseket. Rohrschneider már mai magyarázata elfogadhatónak látszik a contusio kérdését illetően. Szerinte a szemgolyó és a septum orbitale által zárt területen a lövedék behatolásával oly nyomásnövekedés támad, ami tompa ütésként hat. Külön fejezetként bőven megtárgyaltatott az I. világháború irodalmában Hand marni, majd Winkler által a gyalogsági lövedéknek gurulatos hatása okozta „ólomfreccsenéses“ sérülése (BleispritzVerletzung); egynéhány ilyen esetet én is észleltem. Az acél- vagy rézköpenyes lövedék közelről jőve, acélon, kövön (golyószóró csövén, sisakperemen) szétmállik, ólommagva szétfreccsen parányi részecskékre, melyek akár ködszerü
