Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
alig érvényesülnek. A meteorotrop betegségek közé tartozik a glaukoma, allergiás szembetegségek, a migraine opht., giimős szembajok, phlvktaenás eruptio, rheumás megbetegedések. így az episkleritisek egyrésze is. Az évszakok közül a tavasz az exsudativ diathesissel összefüggő szembajoknak, allergiás betegségeknek, conjunctivitis vernalisnak kedvez. A belsősecrctiós functiók tavaszi fokozódása okozza a Basedow-kór tavaszi gyakoribb jelentkezését. Tavasszal gyakoribb bizonyos A-vitaminosissal összefüggő szembajok előfordulása. A glaukoma évszakhoz kötöttsége ismeretes. Szemhéjszéli verrucák, molluscum contagiosum gyakrabban jelentkeznek ősszel. Hozzászólások: Weinstein Pál: Az I. sz. szemklinikán 1934-ben összeállított statisztikája szerint, mely 30 év 3214 glaukomás beteg adatait tartalmazza, a téli hónapokban lényegesen több az acut glaukomás roham, mint nyáron. Az egyes hónapokon belül figyelve az acut rohamok megoszlását, nyilvánvalóvá válik az esetek halmozódása bizonyos napokon, amelyek nyilván Luzsa által összeállított frontátvonulásokkal függenek össze. Az a tény, hogy a chronikus glaukoma megjelenése nem függ szorosan meteorológiai tényezőktől, a két glaukoma-forma eltérő pathomeclianismusára utal. Bendenritter Ferenc: Az Állami Szemkórház fiókosztályán 1930—39. években történt 434 primaer glaukoma elleni műtét közül 252 esik az október—márciusi téli és 182 az április—szeptemberi nyári félévekre. Ezek közül inflammatorikus jellegű volt 72, illetve 43, 1930—36 között télen mindig több eset volt, mint nyáron, viszont 1937. és 39-ben fordított volt a helyzet. Az inflammatorikus esetek száma télen mindig több volt. Általában február és november a leginkább, június és július a legkevésbbé veszélyes hónap. 1930-ban kezelt 40 primaer glaukomás vizsgálatánál az tűnt ki, hogy 30 esetben a téli és 10 esetben a nyári félévben kezdődött a glaukoma. Egy premenstruatiós glaukománál télen mindig kevesebb volt a roham. Bár ez adatok nem meggyőzőek, bizonyos tények arra mutatnak, hogy nem lehet kizárni a glaukomás tünetek fellépése és az évszakok, illetve időjárás közti összefüggést. ftaáb Kornél: Egy súlyos rosacea-keratitis esetben feltűnt az állapot ingadozásának erőteljes időjárásváltozásokkal való összefüggése. A betegen nagyfokú tuberculin-érzékenvség volt kimutatható s ezért gyanítható volt, hogy az ingadozások az időjárásnak a tbc-s allergiaállapotra gyakorolt hatásával függnek össze. Gyógyszeres desensibilizálást nem sikerült keresztülvinni, míg azután hosszabb magaslati tartózkodásra a meteorosensibilitas eltűnt és a keratitis is meggyógyult. Imre József: Hangsúlyozza a valódi sebrepedés és a spontan vérzés közötti különbséget. A sebrepedés és időjárásváltozás között indirect kapcsolat valószínű; frontváltozáskor a beteg nyugtalanná válik. Kórházi anyagból készített statisztika óvatosan értékelendő, amikor a saison és a glaukoma összefüggését vizsgáljuk; az anyag ugyanis igen sok egyéb tényezőtől függ (szociális viszonyok, klinikai felvételi szünet stb.). 5. Glück Emil: Klinikai tapasztalatok nátriumlámpával. Szerző lényegileg ugyanolyan eredményre jutott, különösen a borús közegek átvilágítását és a fundusképet illetőleg, mint az előtte e themá'val foglalkozó Kleefeld, Ballantyne, Serr, Stocker, Grósz István. Ezektől eltérést csupán a következőkben talált; Nem látta semmi előnyét a skiaskopiánál, nem észlelte, hogy a pupilla renyhébben reagálna és hogy kevésbbé kápráztat.
