Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
54 Mint új adatokat említi, hogy jól látható a cornealis elváltozások szintbeli elhelyezkedése, feltűnően jól világíthatok át a keratitis parenchymatosás hegek, ellentétben a cornea többi maculáival. Natriumfényben a betegek látásélessége valamivel jobb. 6. Fazakas Sándor (Debrecen): Aktinomyces a könny csövecskében, kötőkártyán és corneán. Beteg és egészséges szemekről általa kitenyésztett 744 gomba közül 1U aktinomyces volt. Ezek közül 3 ép kötőhártyáról, 3 könnycsövecskét elzáró dugaszból, 1 beteg kötőhártyáról és 3 szaruhártyagyulladásból való volt. A könnycsövecskedugaszok majdnem színtiszta tenyészetből állottak. Az elzáródáshoz két esetben diffus conjunctivitis, egyben pedig a könnycsövecske dugaszkörüli részének a megvastagodása társult. Egy vissza-visszatérő heveny kötőhártyagyulladásban következetesen aktinomyces volt. Kimutatható volt azonban a közli időben — az ép kötőhártyán is. A hurut az aktinomyces kipusztítására nem tért többé vissza. A szafuhártyagyulladások közül kettő csomós formát mutatott. A typikus színű, ös'szcállású, összetételű és élesbatárú csomók a corneának csak az egészen felszínes részével állottak összefüggésben (mintha egy-egy telepet ragasztottunk volna fel a corneára). A harmadik keratitis mély volt és előbb beszűrődéses, később fekélyes formát mutatott. A beteg terület szabályos korongot alkotott és belső — majdnem teljesen fehér — és külső — szürke — mezőre oszlott. A kiíekélvesedés alatt fonalakban gazdag törmelékek váltak le.
