Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
52 triás lencsék képnagyító, illetőleg képkicsinyítő hatását (0'5 D = l%) használja fel úgy, hogy az említett fusiós képekkel mérhető aniseikoniás eltérést különböző törőerejű próbaüvegeknek a szem elé helyezésével a legkisebbre igyekszik csökkenteni, illetőleg kiküszöbölni. Az ilyen módon kipróbált üvegeket, még ha azok nem is felelnek meg a fénytörési állapotoknak, nemcsak anisometropia vagy fénytörési hiba, hanem ép fénytörési viszonyok mellett fennálló aniseikonia esetén is rendszerint jól tűrik a betegek. Ditrói Gábor: Felhívja a figyelmet régebben folytatott vizsgálataira az anisometropia és kancsalság viszonyát illetőleg. 2. Grósz István: Sulf amid-meghatározások a csarnokvízben. Nvúlszemen vizsgálta a különböző sulfamid-származékok intraocnlaris concentratióját Marshall szerint (colorimetria). A therapiában nem használatos sulfanilsav viselkedett legszabályosabban; a szinl theophyllinnal emelhető. A p.-aminobenzolsulfamid (deseptyl) negyedóra múlva jelenik meg a csarnokvízben (diffusio), maximum 4—fi óra múlva (8—12 mg-százalék). A sulfathiazol (ultraseptyl) nem jelenik meg peroralis bevitelre, csak vénás befecskendezés után. Az egyszerű a.-benzolsulfamid tükör állaton oly magas, hogy azt emelni nem lehet sem diureticumokkal, sem ezerinnel; emberen purintestek vagy higanyos diureticumok talán emelik a különben alacsony szintet (2 mg-százalék). Ez csak emberi csarnokvízvizsgálatokkal dönthető el. 3. Luzsa Endre: Időjárás és glaukoma. A meteorotrop betegségekre hatással bíró időjárási factorok ismertetése után az acut és a chronikus glaukoma terén végzett eziránvú megfigyeléseit közli. Megállapítja, hogy az acut glakuomás esetek túlnyomó többségben a téli hónapokban lépnek fel és úgy látszik, főként betörési frontok átvonulásának napjain jelentkeznek csoportosan. E megállapítása ellentétben van az eddigi kutatók tapasztalataival, kik szerint úgy felsiklási, mint betörési frontok okozhatnak glaukomás rohamot. Chronikus, simplex és absolut glaukomás betegek állapota és a betegség fellépése tapasztalatai szerint, úgy látszik, szintén az időjárás változásainak befolyása alatt áll. Bár szabályszerűséget az 52 vizsgált esetből levonni nem tud, úgy látja, hogy az időjárás ingadozásai a szemnyomás ingadozását idézi elő. A chronikus glaukomában szenvedő betegek főként azokban a hónapokban jelentkeztek a klinika rendelésén, amely hónapokban az átvonuló, különösen a felsiklási frontok száma a legnagyobb volt a megfigyelt esztendőben. Másodlagos glaukoma és az időjárási factorok között semmiféle összefüggést nem talált. Két táblázatot és 12 grafikont mutat be a fentiekkel kapcsolatban. 4. Németh Lajos: Klíma időjárás és évszakok szerepe a szemészetben. Az éghajlatnak szerepe van ekzema, dermatitis,, hordleolosis keletkezésében, amennyiben nedves meleg éghajlat ezek keletkezését előmozdítja. A magashelyi és tengeri klíma a túlzott ultraviolett sugárzás révén válthat ki szembetegséget. A trachoma, conj. phlyktaenosa, gumős és allergiás szembetegségek klimatikus vonatkozásainak ismertetése után a glaukoma és klíma összefüggéseit tárgyalja. Frontát vonulás a postoperativ elváltozások közül a hályogműtétek után támadó rupturák kiváltásában szerepel. A budapesti szemklinika nagy operativ anyagán kimutatható volt a sebrepedések halmozódása fronthatások által jellegzett napokon. Főleg február, március és április hónapokban fordult elő a sebrepedések halmozódása, míg június és július hónapokban hiányzott. Ez a két hónap Magyarországon a legállandóbbnak tekinthető, ilyenkor tehát fronthatások
