Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-12-01 / 2. szám
49 c) Vogt—Spielmeyer-féle juvenilis családi idiotaság. Egy 70 éves, 10 éves és 15 éves amaurotikus családi idiotaságban szenvedő beteg. Csak a 15 éves gyermeken volt idegrendszeri változás észlelhető a rendes vizsgálat alkalmával. Agypunctio az első kettőnél is az agykéreg sejtjeinek typikus megbetegedését mutatta, míg a legidősebbnek súlyos kérgi változását igazolta; extrapyramidalis zavarok és a hypothalamus megbetegedésre utaló cholesterinanyagcsere zavara volt még ezenkívül. A szemfenéki kép retinitis pigmentosa-szerű volt, de attól sokban különbözött: inkább apró fekete szemcsékkel volt teleszórva a szemfenék, a foveában pigmentfoltok, sugárirányú csíkolat, egy két csontsejtalakú pigment. Hemeralopiája egyiknek sem volt, jellemzően az 5—6. évben látásromlással kezdődött a betegségük, majd rohamosan elvesztették látásukat. Szüleik unokatestvérek, recessive öröklődött. Elsődleges az idegrendszer öröklődő megbetegedése (Schaffer), amit később követ a lipoid-anyagcsere megbetegedése. Hozzászólás: Bendenritter Ferenc: Hároméves ikerpár fiútagja idióta, a jobb szemfenéken decolorált papilla, a maculában pigmentelváltozás, a peripherián retinitis pigmentosára emlékeztető elváltozás látható. A bal szemfenék hátsó kéreghályog miatt nem tükrözhető. A leány szellemileg ép. Mindkét szemfenéken centrális chorioiditise van. Ezen eseteket a Tay—Sachs- és Spielmeyer—Vogt-megbetegedés közbeeső alakjának tartja (Döllinger—Bielschovsky). Grósz Emil: [ad a)} A makroskopikus kép daganat benyomását kelti s nagyon indokolt a kitágult könnytömlő falzatának gondos szövettani vizsgálata. Felemlíti sok évtized előtt operált esetét, mely végzetes kimenetelű sarkoménak bizonyult. Czukrász Ida: Röviddel ezelőtt operált egy szokatlanul nagy, tágult könnytömlőt, amelynek kifejtése után az orbitában kb. zöldmandulányi üreg maradt vissza. Az üreg miatt a gyógyulás elhúzódott. A könnytömlőben tumor nyoma sem található. 8. Grósz István: Cushing-féle betegség. (Megj. a Szemészet 1940. 2. számában.) 9. Luzsa Endre: Adatok a csarnokvízáramlás mechanismusához. Irishypoplasia esetét mutatja be, melynek kapcsán végzett vizsgálatokból kiderül, hogy nyomáskülönbség áll fenn a mellső és hátsó csarnokok közt. A nyomáskülönbség fenntartója a lencse alkalmazkodással kapcsolatos alakváltozása és a pillacsapások. A szivárványhártya mozgása, a pupilla szűkülése és tágulása e nyomáskülönbség létrehozatalában vagy szabályozásában nem vesz részt. é Vizsgálataiból kiderül, hogy a nyomáskülönbség változóan időnkint a mellső, időnkint a hátsó csarnok rovására áll fenn. A csarnokvíz áramlását esetéből bizonyíthatóan nem tudja kimutatni. Hozzászólás: Weinstein Pál: Vizsgálatai szerint a csarnokvíz secretio útján jön létre a processus ciliaresekből, az Ernst-féle hőtermelési theoria alapján. 10. Imre József: Második szem gliomájának eredményesen operált esete. (Megjelenik egész terjedelmében a Szemészet 1940. 2. számában.) 11. Csapody István: a) Erhártyadaganat operált esete. Fél látóidegfőnyi sárgafolti festékes daganatot tíz hónapja felszínes és áthatoló diathermiával körülhatárolt s galvanocauterral kiégetett. A szem nem puhult meg. Nagy érhártyasorvadásos terület támadt, amelyen újabban savós retinaleválás van; a daganatból semmi sem látszik. Minél kisebb a daganat, annál könnyebb a teljes elroncsolása, de a szervezet immunitási állapota miatt annál 4
