Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)
1939-06-01 / 1. szám
30 tosítani lehet abból a szempontból, hogy a szem burkának átszakadása milyen terjedelmű, mert ezzel a szem belsejének sérülése, esetleg a belső részeknek a seben előesése egyenes arányban van. Az elmondottakon kívül rendkívül fontos az is, hogy a sérülést okozó tárgy kórokozó baktériumokat sodort-e a szem belsejébe vagy nem. Ha idegentest maradt a szem belsejében, akkor mindezeken kívül még az idegentest anyaga, mágnesezhető vagy nem-mágneses volta, chemiai hatása is döntő jelentőségű. Csoportosíthatjuk a sérüléseket a betegek foglalkozása, kora, neme, a sérülés körülményei, a sérülést okozó tárgy minősége szerint, ezenkívül még sok más szempontból is, valamennyi között legfontosabb azonban az a csoportosítás, amely a gyógyulást és a sérült szem végső állapotát mutatja. Ez az utóbbi csoportosítás bizony nem mutat kedvező eredményeket. Mielőtt azonban erre rátérnék, szólni szeretnék a sérülés mechanismusáról. Ha a sérülés mechanikáját átgondoljuk, könnyen átlátjuk, miért oly rossz a szemgolyó burkain áthatoló sérülések statisztikája, miért marad vissza nagy számban komoly látásrosszabbodás, sőt a látás teljes elvesztése. A szemgolyó helyzete miatt a sérülések legnagyobb része a szaruhártyát éri, sokkal kisebb azoknak a száma, amelyek közvetlenül az ínhártyát fúrják át, vagy a szemhéjak átszakítása után sértik a szemgolyót. Gyakorisága miatt elemezzük a szaruhártyán áthatoló sérülések mechanismusát. A sérülés hatása attól függ, milyen szög alatt érte a sérülést okozó tárgy a szaruhártyát. Minél kisebb az a szög, amelyet a sérülést okozó tárgy hatásának erővonala és a sérülés pontjában a szaruhárlyához húzott érintő bezár, annál kisebb lesz a sérülés. Az erővonal és a szaru érintője által bezárt szög növekedésével egyenes arányban növekszik a sérülés súlyossága is, ugyanolyan nagyságú, alakú és ugyanolyan erővel a szemgolyóhoz csapódó idegen tárgyat véve alapul. Ha egy vasszilánk pl. a szaruhártya érintőjének irányában csapódik a szemgolyóhoz, akkor csak felületes hasítást fog okozni, vagy ha az idegentest felülete nem éles, akkor le is csúszhatik a cornea tömött szövetéről s a szem egyszerű hámhorzsolással menekülhet. Ha az erővonal és szaruérintő által bezárt szög nagyobb, úgy már mélyebb lesz a szaru szövetének sérülése, esetleg átfúródása is bekövetkezhetik, de lehetséges, hogy a szaruhártyán kívül a szem belső részei még nem sérülnek. így jönnek létre a szaruhártyát nagyobb hosszúságban áthasító sérülések lencsesérülés nélkül. Ha az erővonal és szaru érintője által bezárt szög derékszög, vagy ahhoz közel van, akkor a sérülést okozó tárgy a sérülés pillanatában be
