Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)

1939-06-01 / 1. szám

29 jellemzésére, hogy a heveny lueses iridocyclitis mennyire jóindulatú, megemlíti egy esetét: Hétéves kislány, Wassermann-reactio + + + ; a szaruhártyagyulladáshoz egyik oldalt heveny iridocyclitis társult. Csarnok teljesen megtelt sárgás izzadmánnyal, a látás fényérzésig romlott. Több tejbefecskendés, erélyes kombinált antilueses kúra és egy-két Röntgen-besugárzás kb. félév alatt meghozta a gyógyulást (30%). A látásromlás oka a finom szaruhomály. Csapody István: Ezeket az értékes adatokat ki kellene egészíteni más vidékek anyagának feldolgozásával éppen azért, mert a tuber­culosis szerepe jelentékeny, de az ország különböző helyein más és más arányú. Miklós Andor (zárszó): Csillag megfigyelései megerősítik adatait, mert valóban a lueses eredetű uveitisek kórjóslata jó. (Csapodyhoz): Sajnos, ily tárgyú irodalmi adatok nincsenek s így adatait a debreceni szemklinika beteganyagának vizsgálatából merítette. 2. Pelláthy Béla: A látószerv sorsa áthatoló szemgolyósérülés után. A szemsérüléseknek az összes balesetekhez viszonyított arány­száma, ha az összes kisebb szemsérüléseket, apró idegentesteket is számításba vesszük, közel 10%. Az összes szembetegségekhez viszo­nyított arányszám is 10% körül van. A szemgolyó burkain áthatoló sérülések arányszámában a különböző intézetek statisztikai adatai szerint nagy különbségeket látunk. Ennek oka kézenfekvő. Olyan intézetben, amely nagyobb iparvidék beteganyagát látja el, magas az arányszám egy olyan intézetéhez képest, amely pl. agrárvidék köz­pontjában van. A különböző vidékek intézetében — természetesen — a sérülés okaként is más tényezők lesznek előtérben. A szemgolyó burkain áthatoló sérüléseket két csoportra kell osztanunk. Égjük csoport az, amikor az áthatoló sérülést okozó anyag a szem belsejébe fúródik s idegentest alakjában bennmarad, a másik az idegentestnélkiili áthatoló sérülések csoportja. Ez utóbbi csoportba tartozó sérülések száma lényegesen magasabb, körülbelül ötszöröse az előbbinek. Ha teljes képet akarunk kapni a sérülésekről, a sérülés követ­kezményeiről, a gyógyulásról, akkor sok szempontból kell vizsgál­nunk és összeállítanunk kimutatásainkat. Vizsgálni kell elsősorban, hogy a szemgolyó melyik részén történt az átfúródás. Más a sérülés hatása, következménye, ha az átfúródás a szaruhártyán, más, ha a sklerán, más, ha a corneoskleralis határon, vagy a sugaras test tájé­kán történt. A sérülést okozó tárgy a sérülés pillanatában a szem burkán kívül a belső részeket is sértheti és rendesen sérti is. Gsopor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom