Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)
1939-06-01 / 1. szám
28 változó, de az, hogy eseteink 15%-ban már eddig is practice vakság, s a további 13%-ban a látóélesség nagyobbfokú romlása következett be, az uveitisek, sorsát igen komolynak mutatja. Különösen súlyos a gümős uveitisek kór jóslata, mik a rossz prognosisú eseteik 80%-át teszik. Ámbár a hevenyebb formában jelentkező tuberculotikus uveitis általában jobb kórjóslatúnak minősíthető, de tekintve, hogy a későbbi recidivák folyamán a betegség gyakran chronikussá, minden kezeléssel dacolóvá válhatik, ennélfogva a hevenyen jelentkező tuberculotikus esetek sorsáról is csak igen óvatosan kell nyilatkozni. Megfigyeléseik szerint nőknél a betegség súlyosabb; több a recidiva, több a chronikus iridocyclitis. Valóban megfigyeléseik kapcsán a rossz prognosisú eseteik 75'7% nő volt. A legtöbb uveitis a 20—30 és 50—60. életévekben jelentkezett, amely eltolódás különösen a nőknél feltűnő. Az évszakoknak az uveitis megjelenésére nagyobb befolyása véleménye szerint nincs. Ami kisebb különbség mégis mutatkozik, annak magyarázata a helyi klima-viszonyok különbözőségében keresendő. Arra a kérdésre, hogy egy uveitisnek mi lesz a sorsa, erre nézve előre jóslásokba bocsátkozni sötétbe való ugrás. Sokszor igen reménytelen esetekben gyógyulás, vagy igen elhúzódó lefolyás következik be, míg néha az enyhének induló esetek viszont katasztrófával végződnek. Éppen ezért, az iridocyclitisek prognosisát mindenkor komolynak kell minősíteni. Hogy az uveitisek mennyi idő alatt okoznak vakságot, erre nézve utal a nyolcadik táblázatára, mely azt mutatja, hogy ez az idő a legkülönbözőbb lehet, s egyrészt függ a szervezet ellenálló-képességétől, másrészt a szakszerű gyógykezeléstől is. Ügylátszik azonban, hogy talán mégis azoknak az idült uveitiseknek a sorsa a legrosszabb, melyek 40—60 éves korban lépnek fel, míg a fiatalabb egyéneknél részint a betegség lezajlási ideje lényegesen hosszabbra nyúlik, részint a gyógyulási hajlam is jobb. Az uveitisek sorsát az esetek egyrészében kitartó oki therapiával ma már előnyösen lehet befolyásolni. Joggal remélhető tehát, hogy a jövőben az újabb gyógyszerek és gyógyeljárások alkalmazásával még hathatósabb fegyvereket fog az orvostudomány e küzdelemhez szerezni. Különösen remélhető ez a legújabb chemotherapiás gyógyítás váratlan nagy fellendülésétől és lehetőségeitől. A sulfamid és derivátumai, rubrophen stb. sok reményre jogosítanak. Az eddig elért eredmények azonban még nem teljesen elégségesek döntő következtetésekre, azért néhány legújabban szerzett eredményeiket ezekkel a szerekkel referátumában még nem vette tekintetbe. Hozzászólások: Csillag Ferenc: A kórjóslat felállításánál óvatosak legyünk. Annak
