Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

A felemás fénytörés javítása.* Irta : Csapody István dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. Felemás, különböző fénytörésű, tehát anisometropiás szeme van a legtöbb kancsalnak. Már szemük állása is jelzi, hogy a páros látószerv két felének harmonikus egysége hiányzik ; a két szem egymástól függetlenné lett. De felemás szemük van, kancsalság nélkül, azoknak a sokak szerint szerencséseknek is, akik életükben soha szemüvegre nem szorulnak, mert egyik szemük jó távolra s a másik mindvégig jó közeire. Szokott példa erre az olyan egyén, akinek egyik szeme rendes szabású, a másik — 3,0 D körül közel­látó. Még jobban jár, akinek egyik szeme — 0,50 D közel­látása elég jó messzire, másik szemének 2,50 D közellátása pedig öreg korában is közeire, mert az ilyen embernek a két­­szemes, testies látása is jó szokott lenni s üveg nélkül mindig meglehet. A két szem egyenlőtlensége bizonyos fokig azt is jelentheti, hogy sorsuk is különböző. Az erősebben közellátó szem érzékenyebb s ha nagyfokú a myopia, betegnek is tekinthető. Jobban járhat tehát, akinek nem mindkét szeme nagyfokban közellátó, csak az egyik. A közellátó szem közeli munkához nem egyszer jobban szol­gál, mint az öregszeműség korában közeire szemüveggel beállított rendes szabású szem. Akinek tehát egyik szeme közellátó, a másik nem, anélkül rendelkezik a közellátóság előnyeivel, hogy veszedel­meit is mindkét szemén viselné. Ez visszatart attól, hogy a felemás fénytörést minden esetben rossz állapotnak minősítsük. Még in­kább tiltja ezt a felemás fénytörés üveggel történő javításának sok lehetősége. * Az Üj Szent János-közkórház szemosztályénak közleménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom