Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
55 Szerzett módon is lehet a fénytörés felemás ; ilyen mindenki, akinek egyik szeme hályogműtéten esett át, a másik meg hibátlan. A felemás fénytörés mindig felemás látásélességet is jelent, amíg csak a kétféle fénytörés megfelelő szemüveggel nincs kijavítva. A különbség igen nagy lehet. Akkor már az arcban is feltűnő aszimmetria szokott lenni. Ha pl. valakinek egyik szemén nagyfokú b „ellátása van és a másik rendes szabású, anisometropiája lehet 10—20 D is. Ha meg a másik szeme műtét által lencsehíjassá lesz, a két szem fénytörésében kb. 30 D-ra emelkedik az eltérés. Evvel együtt pedig a két szem látóképessége is egymástól még jobban különbözővé válik ; páros érzékszervről szinte már nem is beszélhetünk. Az előforduló fénytöréskülönbség alsó határa, a rendelkezésre álló javító üvegek számában megadva, 1/8—1/4 D. Ennyi különbség igen gyakori. A szem azonban sokkal pontosabb, objectiv vizsgálatra is alkalmas, fénytörését sem szabad csupán szemüvegpróba alapján, tehát subjectiv alapon elbírálnunk. Ha a szem optikai készülékének egyes részeit, szaruhártyát, lencsét megmérjük, és görbületi sugarukból meg törésmutatójukból kiszámítjuk fénytörésüket, sokkal kisebb különbségeket is számba vehetünk, mintha szemüveggel mérjük az egész fénytörést. A két szaruhártya fénytörésében az esetek nagyobb részében számtani értelemben is pontos, teljes megegyezést találunk. Waardenburg száz eset közül 75-ben 0,1 D-nyi különbséget sem talált. Mikor felemás fénytörésről beszélünk, általában a két szem egész fénytörését kell értenünk és összehasonlítanunk. Ebben kisebb-nagyobb eltérés lehet akkor is, ha a szaruhártyák fénytörése egyenlő. Főként a szemtengely hossza tudja az egyenlő optikai készülékű két szem fénytörését egymástól eltérővé tenni. De máskor fordítva, a két szem egyenlő fénytörésű, noha törőrendszerük különböző, mert ezt az eltérést megfelelően különböző tengelyhosszúságok kiegyenlítik. Csak elméleti szempontból tartoznak a felemás fénytörések keretébe azok az esetek, melyekben ugyanegy szemen mérhető kétvagy többféle fénytörés. Ugyanannak a szemnek két délkörében mutatkozó különbség a kétszabású, astigmiás fénytörés. A gyakori astigmián kívül kivételesen az is előfordul, hogy ugyanegy szem szaruhártyáján kétféle gömbi ametropia lelhető. Bóhnenberger esetében szaruhártyafekély után csiszolat támadt és ugyanegy szem látását +3,0 és —14,0 D egyforma fokban javította.
