Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

44 A serosus cysták anatómiailag endothelialis és epithelialis typusokra oszthatók fel. Előbbi nem sérüléses úton, hanem spon­tánkeletkezik, utóbbi leginkább traumás eredetű, bár veleszületett epithelialis tömlőket is írtak le. Legelőször Buhl-Rothmund állí­totta fel a traumás epithelialis cysták keletkezésének elméletét, később Stölting, WeeJcers, Eversbusch és mások kiszélesítették, de fontos kutatásokat végeztek ezen a területen még Meller, Urmetzer, Morax, Hirschberg is. Ezen elmélet szerint iriscysták kifejlődhetnek az epithel direkt sarjadzása esetén a sebben, később a mellső csarnokban (Stölting), vagy epithelsejteknek az irisszövetbe való beágyazódása által. Előbbi elmélet általánosabb. Az áthatoló seb gyógyulása köz­ben a felületi hám bekúszhatik a sebcsatornába és azt fedi; amikor a seb zárul, ez az epithel a felület irányába tolódik. Bizonyos körülmények között az epithelnek eme betliremkedése a sebszélek mentén folytatódik és beterjed a mellső csarnokba ; itt ráterjed a cornea hátsó felszínére, az irisre és a lencse mellső felszínére, bizonyos esetben még a sugártestre is, sőt a lencse hátsó felszínére, valamint a retinának egy részére is. Ez utóbbi akkor fordul elő, ha a perforáló sebzés azonnali záródását a lencse vagy uvea be­­csípődése vagy előesése gátolja. Néha ez a sarjadzó epithel tömlő­­alakúan betüremkedik a mellső csarnokba és mikor a seb zárul, isolálódik és iriscystát alkot. Epithelsejtek implantálódása által (Buhl-Rothmund) úgy támadnak iriscysták, hogy a conjunctiva és cornea sejtjei az át­hatoló sebzéssel az iris szövetére vitetnek, ahol implantálódva sar­­jadzanak és cystát alkotnak. Magitot újabb elméletét egy esete alapján állította fel, mikor a traumás iriscysta szokatlan módon a pigmentepithelből indult ki, amely annak hátsó falát fedte és amely pigmenttelen hámban folytatódott, körülfogva a cysta többi részét, ö azt hiszi, hogy a cysta oka nem hámimplantálódás a felület felől, hanem az ú. n. »Klumpenzellen« az iris stromájában levő mélyenfekvő sötét sej­tek burjánzása. Shigeta szerint a traumás iriscysták képződésének három fontos tényezője van: 1. kell, hogy áthatoló heg legyen a limbuson vagy a sclerá­­ban synechia anteriorral együtt, 2. az iris kriptái és árkai kell hogy érintkezzenek a leukomá­­val az iris adhaesiójának helyén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom