Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

JL műtéti eredmény a több hónap utáni állapotot jelzi. Mivel az eredmény tapasztalatunk szerint még 3—4 hónappal a műtét után is változhatik (inkább javul, mint romlik), eseteinknek körülbelül a felében tehát végleges eredményről beszélhetünk. Sajnos, nagyon nehéz közismert okokból a késői eredmények pontos összeállí­tása és a betegek további sorsának (újabb műtétek?) kutatása. Tapasztalatunk mégis az, hogy a kisfokú (5—10°) visszamaradó strabismusok 2—3 hónapon belül rendbe szoktak jönni: aszempri­­maer állásba kerül. Különösen akkor, és főleg csak akkor, ha conver­­gens strabismusról van szó és jó a fusiotendentia. Elsőrendű köte­lességünk minden esetben a kötés levétele után a megfelelő cor­­rectiós üveg viselését elrendelni. A műtéti eredményeket az említett két táblázat tünteti fel. Ezeket hat csoportba osztottuk, a szerint, hogy a műtét után a szem állása primaer volt-e, avagy visszamaradt-e a kancsalságból 5°, 10°, 15°, 20° vagy ennél több is; vagy túlcorrectio keletkezett-e ? A műtéti eredmények ily részletezése talán nem is indokolt, mégis fontosnak látszik, mert csak így tudunk objectiv képet alkotni magunknak a műtéti eljárás használhatóságáról, összehasonlítva a két táblázatot azt látjuk, hogy a tenotomiával egyidőben végzett antepositiók eredményei a teljes (0°) correctio szempontjából valamivel jobbak (52-5%), mint a tenotomia nélküli izomelőrevarrások eredményei (45-3%). Nem tagadható, hogy az ideális eredményt mutató e két szám nem nagy, de ha tekintetbe vesszük, hogy a rövid ideig észlelt esetekben is várható a bulbus állásának a javulása bizonyos idő múlva, és azt, hogy 5—10 fokos visszamaradó kancsal­ság alig számít hibának, úgy nem követünk el durva hibát, ha a primaer állású eredményekhez csatoljuk a visszamaradt öt és tíz­fokos eredményeket is ; így azután a jó eredmények százalékszáma 78-ra, illetőleg 83-ra ugrik fel. Ezek szerint csak 22, illetve 17%-ban beszélhetünk sikertelen műtétről, olyanról tehát, amikor újabb műtét szükséges. Sajnos, elég tekintélyes száma van — bár az utóbbi években a nagyobb tapasztalatok révén e szám mindinkább csökken — a túlcorrectiós eseteknek : 9%, illetőleg 4-6%. A túlcorrectio a kancsalság műtét előtti fokától úgyszólván teljesen független, ez csakis az operateurtől függ. Mert a legnagyobb fokú kancsalságok operálásakor épp úgy előfordul, mint a kisebb fokúakban. Figye­lemreméltó azonban az, hogy a túlcorrectio aránylag gyakoribb a divergens strabismus ellen végzett műtétek után. A túlcorrectio 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom