Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
130 s seriametszetekben kétségtelen összefüggést mutattak a pálcikák és csapok sejtmagvaival és a membrana limitans externával. Hasonló képleteket lehetett találni más fejlődési rendellenességekkel együtt még egy esetében s Salzmann és Helfreich hasonló leleteire is hivatkozik. A mikrophthalmus-szemek rosettái valóban neuroepitheliáknak bizonyultak a későbbi vizsgálók egyhangú véleménye szerint is, Caramazza vizsgálatai azonban némiképpen eltérően tüntetik fel a kérdéses képleteket. Caramazza a gliomás, gyulladásos és torzképződményeS' szemek rosettáit összehasonlítva vizsgálta s eredményei szerint a különböző eredetűek nem azonosak sem nagyságban, sem formában, sem structurában vagy térbeli elhelyezkedésben. Caramazza leleteit azonban nem tarthatjuk absolut bizonyító értékűeknek, mert a relatív nyugalmi állapotban levő sejtek szükségkép más megjelenési formát kell mutassanak, mint a daganatok folytonosan szaporodó sejtjei. A retina gliomája nem látszik azonos daganatnak az agy gliomájával, bár szövettani felépítésükben néha hasonlítanak is egymáshoz, mégsem egyformák, a klinikai képük is különböző, a retina gliomája az első életévek megbetegedése és sokkal malignusabb. Mindez valószínűvé teszi a két daganat lényegének a különbözőségét s ez a körülmény némileg Wintersteiner nézetének a helyessége mellett szól s valószínű az a feltevés, hogy a két különböző daganat kiinduláspontja is más, kétféle sejttypus. A retinában a neuroepithel az egyetlen olyan sejtelem, amely az agyban nem fordul elő s hogy Schwalbe jogosan különböztette meg a pálcikák és csapok neuronrendszerét a többi neuronrendszerekkel szemben, azt Lenhossék vizsgálatai alapján igazoltnak kell tekintenünk. Ha neuroepithelialis származásúnak tartjuk a retina daganatát, úgy az agy gliomáitól való különbözőségét megérthetjük, azonban a Cohnheim-féle elmélettel egyetértve még jogosabban feltételezhetjük, hogy azok a sejtek, amelyek fel vannak ruházva azzal a képességgel, hogy belőlük egyszer neuroepithel fejlődjön, ugyancsak más biochemiai szerkezetűek, mint az agysejtek s így a retina primitiv sejtjeit, a retinoblastokat is olyan sejteknek tarthatjuk, amelyekből a glioma retinae kiindulhat, annál is inkább, mert a glioma retinae sejtjeinek embryonalis jellege kétségtelen. A szagló- és hallószerv szőrsejtjei szintén neuroepithelialis képződmények, s hogy hasonló daganatot mégsem képeznek,
